Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Ide sorolható a bádogos ipar is, ahol a termelők főleg edények gyártásával, lemezkályhák, fürdőkészülékek, fűtésszerelvények, jégszekrények előállításával foglalkoztak; bádogosból a városban egy-két tucat iparos mindig előfordult. A szállításhoz nélkülözhetetlen lóállomány szaporodása is motiválta a kovácsok számának emelkedését, hiszen a mezőgazdaság egyre inkább vasat és acélt használt, ahol a javítótevékenység a kovácsokra maradt. A fémiparhoz kötődött az órások, a késesek és a puskaművesek tevékenysége is. Ebből is látható, hogy a legtöbb felsorolt foglalkozásra még igen nagy szükség volt a kapitalizmus hajnalán, hiszen a gyáripar nem tudta a lakossági és az ágazati keresletet termékkínálatával kielégíteni. Összegzés Összegezve a Pécs város iparáról mondottakat, elsősorban az ágazatnak a századforduló környékén végbement gyors fejlődését kell kiemelnünk. Pécsett az iparosodás a magyarországi városokhoz képest valamivel később indult meg, a legtöbb üzemet nem a magyarországi Gründerzeit időszakában, hanem a világháború előtti két évtizedben alapították. A századforduló időszakában a gyors iparosodás együtt járt a városi népesség - főleg külső területekről származó - növekedésével, ezért a gyáripar és a bányászat egyre jelentősebb tömegeket tudott foglalkoztatni, így az ipar a pécsi foglalkoztatásban messze a legjelentősebb ágazattá vált. A város iparszerkezetében a gyorsan kiépülő gyáripar és a kisipar egymásmellettisége, egymást kiegészítő jellege figyelhető meg; ebben a kapcsolatrendszerben a dinamikát a dualista korszak vége felé kétségtelenül a gyáripar biztosította. Nagyon fontos, hogy az iparosodás során világhírű vállalatok és találmányok születtek a városban (példának elég a Zsolnay-gyár termékeire, avagy Angster József orgonáira utalni). A szakirodalomban korábban megjelent, de gazdaságtörténetileg kellően alá nem támasztott vélekedésekkel szemben eddigi kutatásaink alapján úgy látjuk, hogy Pécs gazdasági fejlődésében a dualizmus korában, de főleg a századforduló idején az iparosodás játszotta a fő szerepet. Ez az iparosodás ugyan nem hozott létre kolosszális méretű ipari üzemeket, de a foglalkoztatásban, a jövedelemtermelésben, a pécsi értékrendben, a mentalitásban meghatározó szerephez jutott. Az iparosodás révén felgyorsult a város területi kiterjeszkedése, különösen a külvárosok lakossága emelkedett dinamikusan. Új - fentebb már bemutatott - ipartelepek jöttek létre, amelyek tekintetében igen nagy szerepe volt a vasúti szállítások lehetőségének. A 19-20. század fordulóján ezek az ipartelepek még a város szélén helyezkedtek el, viszont a város és népessége 20. századi növekedésével egyre inkább körbeépültek, így mai szemmel szinte már belvárosi ipartelepeknek is tekinthetők. A dualizmus Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján 183 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
