Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
területek képezték a műhelyt, míg felül lakott a család. A 19. század vége felé a fejlesztésekhez az addiginál jóval nagyobb területre volt szüksége, ezért örököse, Hoffmann Lajos a Siklósi utca déli végén megvett egy nagyobb telket, ahol berendezte gyártelepét, s az itt üzembe állított gőzgép már 16 LE-t teljesített. A Hoffmann-gyár profilját szélesítve már nemcsak asztalosipari munkákkal, hanem bútorgyártással is foglalkozott. 1911-ben már 65 dolgozót foglalkoztatott a cég.46 A vállalkozásnak jó híre volt a szakmában, amit főleg kiváló minőségű termékeivel ért el.47 A minőséget az is mutatja, hogy az 1888. évi pécsi ipari kiállításon Hoffmann cége aranyérmet nyert.48 A vállalkozás sikerére jellemző, hogy Hoffmann Károly 1888-ban már 100 ezer forintnál is nagyobb vagyonnal rendelkezett. A gazdagsággal felelősség és befolyás is járt: Hoffmann Károly 27 éven keresztül volt tagja a pécsi képviselőtestületnek, tagja volt a pécsi közigazgatási bizottságnak, a kamarának stb 49 Látható az eddigiekből, hogy Pécs iparszerkezetében a gyáripar igen meghatározó pozíciót szerzett. Egyre több vállalkozás kezdett nagyipari formában működni. Az 1876. évi iparstatisztikai felmérés szerint Pécsett még nem volt igazi nagyipari üzem, ezzel szemben 1910-ben már kilenc 100 főnél többet foglalkoztató ipari üzem működött a városban.50 Az iparosodás során lassan növekedett az egy üzemre számítható gőzgépteljesítmény: 1909-ben 46 ipartelepen egy üzemre mintegy 30, 1914-ben pedig már 36 LE gőzhajtóerő jutott.51 Lényeges viszont, hogy a várost a kívülről jött nagyvállalkozók általában elkerülték; a pécsi gyáriparosok általában helyi lakosok voltak, akik korábban is szakmájukban dolgoztak, vagy pedig valamilyen módon - például vándorló tanoncként, iparosként - kötődtek a városhoz. Mindez erősen befolyásolta a vállalkozások tőkeerejét, s így a gyárak méretét is. A Zsolnay- gyárat leszámítva a pécsi gyárak az ország más városaihoz hasonlóan általában kicsik voltak.52 A vállalkozók belső rekrutációjának persze következményei is voltak: az összefonódottság, a társadalmi és gazdasági kapcsolatok „intenzív” kás-ház”, de ettől persze tény, hogy az épületet Hoffmann Károly építette 1871-ben. Lásd az épületről szóló internetes honlapot: www.csukashaz.hu 46 Pécsi Figyelő 1888.; illetve 1911-hez: Thirring 1912. 303. 47 Többek között ez a vállalat készítette a pécsi székesegyház asztalosipari munkáit, több iskola és laktanya berendezését, a színház és kórházak faipari munkáit, s még az Iparkamara is tőlük rendelte meg a berendezéseket. De az is mutatja a minőséget, hogy a Biedermann-famíliának is a Hoffmann-cég készítette el az éppen ekkor épülő mozsgói kastély összes asztalosipari munkáját. 48 A vállalat több országos versenyen is részt vett, így például a székesfehérvári országos kiállításon, ahol szintén aranyérmet nyert, a budapesti kiállításon stb. 49 Kaposi 2006. 95. 50 Lásd a korabeli statisztikákat, illetve Katus 1995. 38. 51 Szabó 2007. 23. A számítás az 1909. és az 1914. évi ipari címtárak alapján készült. 52 Az összehasonlításhoz: Thirring 1912. 305. Csak néhány példa ehhez: a gyorsan fejIparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján 177 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
