Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Utcák, terek, épületek Pécsett d olgozói létszáma gyorsan növekedett, 1906-ban 170 fő, 1910-ben már 220 fő dolgozott a gyárban.20 A gyár termelését a tömeggyártás mellett új eljárások bevezetése (pl. a krómcserzés) is jellemezte. A konkurencia miatt a 20. század első évtizedében a gyár talpon maradása és fejlesztése nem nélkülözhette az állami szubvenciót; illetve jelentősebb külső tőke bevonását, ennek során a gyárat részvénytársasággá szervezték át.21 A pécsi bőrgyártás (és egyben ruházati ipar) másik nagyobb vállalata a Hamerli-kesztyűgyár volt. Az egyszerű iparosból gyárossá vált Hamerli János (és később fiai) jó érzékkel vette észre a kereslet változását, amit minőségi termeléssel próbált kielégíteni: folyamatosan fejlesztve kesztyűgyártó üzemét, a századforduló idejére már csaknem 200 embert foglalkoztató gyártelep épült ki a Budai városrészben, az Alsó-Puturla utcában. Az 1870-es években a vállalkozó Bécsben is működtetett egy telephelyet, ami az ottani értékesítéshez kapcsolódott. A pécsi hosszú távú gazdasági fejlődést illetően lényeges, hogy ezekben az évtizedekben alapozódott meg a „pécsi kesztyű” fogalma, amely egy sikeres vállalkozás jó minőségű termékeként született meg. A sikerben nagy szerepe volt annak a kiváló minőségű alapanyagnak, amely a saját üzemben készült.22 Sokat segített a gyár fejlődésében az állami szubvenció: a 20. század elején 40 000 korona állami támogatást kapott a cég, amelynek felhasználásával - a saját erővel kiegészítve - jelentős gyárbővítést hajtottak végre.23 A Hamerli-gyár kemény piaci versenyben működött, ahol a sikert részben a munkaerő összetétele jelentette, hiszen nőket és 12-14 éves gyermekeket is alkalmaztak az üzemben. Érdekes módon Hamerli nemcsak a kesztyűgyártással foglalkozott; a vállalkozói stratégia a több lábon állás modelljét mutatta: a vállalkozó ingatlanokat vásárolt, megvett egy bérkocsis személyszállítási céget, volt korcsmája stb.24 A reformkor végétől vas-és gépgyártó, illetve rézöntő műhelyek mindig jelen voltak a város nehéziparában. A nehézipar a legtöbb esetben tipikusan egymásra épülő, technológiai szempontból gyárszerű termelési folyamatot jelent. Pécsett 1910 körül az ipari keresők mintegy 10%-a ebben az ágazatban dolgozott. A fém-és gépiparban több jelentős méretű gyár is kialakult Pécsett. A századforduló idején a volt Haberényi-gépgyár Hamerli József25 20 Az adatokhoz: Jakab 1999. 123. Táblázat. 21 Gulyás-Tóth 1962. 78. A magyar ipar történetében a hazai vállalkozások általában családi vállalkozásként indultak, ám a továbbfejlődés (a tőkebevonás igénye) kikényszerítette a gyárak jelentős része esetében a részvénytársasággá való átszervezést. Lásd: Kövér 1982. 181. 22 Lásd: Ágh 1894. 251. 23 Lásd ehhez Déri 1977. áttekintő tanulmányát a gyár fejlődésének első korszakáról. 24 Sey 1996. 289. 25 A századforduló idején gépgyárhoz jutó Hamerli József a kesztyűgyáros Hamerli 172 Kaposi Zoltán
