Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
mára épült, és Pécsbányatelep viszonylagos közelsége miatt nem emeltek itt élelmitárat és más közösségi épületet sem.45 Az újhegyi kolónia A kolónia kialakulása a Jicínsky-féle 1913-as rekonstrukcióhoz kapcsolódik. A forrásokban Üszögként is emlegetett pécsújhegyi telep nem a bányászok, hanem a központi szénelőkészítőben, a brikettgyárban és az erőműben, valamint a különböző szerelőműhelyekben dolgozó alkalmazottak számára épült. A 29 lakásból álló újhegyi tisztviselő-telep a Pécsváradi országútra kivezető, ma Buzsáki Imre nevét viselő utcában épült meg. Emellett 67 munkáslakást is emeltek.46 1930-ban 45 épületben összesen 102 lakást írtak össze Újhegyen. Ez a szám 1944-ig alig változott: az újhegyi kolónia ekkor 108 lakásból állt. (Lásd 10. kép, 164. o.) 1914 augusztusában kelt levelében a bányaigazgató 9 lakóház felépítésére kért engedélyt.47 A helyszínrajz szerint ekkor már 15 épület létezett a telepen: a Buzsáki Imre utca egyik végén 5, a másikon 4 házat, míg a mai Karancs utca elején 3-3 lakóépületet ábrázoltak. Az új épületek közül három a szintén ekkor emelt, új vasútállomás alkalmazottai számára készült: 1 lakóház az állomásfőnök, egy kétlakásos épület két vasúti tiszt, és 1 szintén kétlakásos ház egy vasúti tiszt és egy altiszt számára. Emellett 3 felvigyázói lakházat és 3 munkáslakóházat is építettek. A helyszíni szemlét már 1914 szeptemberében megtartották, az építési engedélyt azonban csak egy évvel később adták ki. Mivel 1915 decemberében a DGT már lakhatási engedélyt is kapott az épületekre, ezért valószínű, hogy az építkezést még 1914-ben megkezdték, a világháború kitörése miatt akadályoztatott mérnöki hivatal utólagos engedélyével. Az épületek nagyobb részét a Károlyi Emil és társa cég valósította meg, de mert a háború miatt lassan dolgoztak, így Jaulusz Gyula budapesti cége is besegített a kivitelezésbe. A többi telephez hasonlóan a főtisztviselők számára készülő épületek egyedi plánumok, a munkáslakóházak típustervek alapján épültek. A leg45 A Pilch Andor által tervezett Ullmann-telepi elemi iskolát már az állam valósította meg 1929-ben, a DGT csak a Maros - ma Bártfa - utcai telek átengedésével járult hozzá a beruházáshoz. Szintén nem a DGT építkezése volt, de a telep lakóinak vallásos életét is szolgálta a Gosztonyi Gyula tervei alapján 1943-ban megépült Szent István templom. 46 Huszár Zoltán: Lakásviszonyok a Dunagőzhajózási Társaság pécsi és korneuburgi kolóniáin (1912-1938). In: Semper movere - mindig mozgásban. Tanulmánykötet a 75 éves Krisztián Béla tiszteletére. FEEFI, Pécs, 2004. 178-196. 47 BML: IV. 1406. C-413/1916. A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában 153 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
