Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
GÁL ÉVA: Adatok a Felsőmalom utca történetéhez
Utcák, terek, épületek Pécsett Ü gyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet bérházának építése a nevezett saroktelken. A szintén utcakép meghatározó, jellegzetes Bauhaus épületet Forbát Alfréd tervezte, Márovits Andor építőmester kivitelezte, 1937-ben készült el. Az épület beosztása, lakóterei tágasak, világosak, emberléptékűek, a mai tervezők számára is példaértékű munka valósult meg. Ugyanakkor az utcában olyan családi házak is álltak, amelyek a maguk sokszobás, cselédszobás, már fürdőszobával kialakított beosztásukkal a 19. századból örökölt jellegzetes polgári lakóhelyként funkcionáltak a 20. században is. Erre példa a 23. és 25. számú házak, amelyeket végül az 1930-as, 1940-es években bontottak le. Amiről feltétlenül meg kell emlékeznünk még, az utca „ipari negyedként” való 20. századi továbbélése. A két világháború közötti korszakban az új energiaforrásokat felhasználó kisebb-nagyobb üzemek, gyárak telepedtek meg itt, sőt volt, amelyik szabályosan nevezetes városi helyszínné tette a Felsőmalom utcát. Az 1/2. szám alatt működött Schmied Gyula vállalkozása, a „Sopianae” csokoládé és cukorkagyár, ahol a marcipántól a ropogós nápolyin keresztül a selyemcukorig számos finomság készült. Szezonális jelleggel pedig a Mikulás figurától a húsvéti nyúlig különféle csokoládékat, illetve szaloncukrokat is készítettek. Két, Király utcai boltjukat a visszaemlékezések szerint sokan felkeresték. A 3. szám alatt működött Sarbak István mérlegkészítő és javító műhelye. A 9. szám alatt volt Frankfurter Ignác kárpitos üzeme és bútorraktára, a 11. szám alatt WeiszMór ecetgyára, a 13. szám alatt a Pécsi Fém, Réz- és Lakatosárugyár (a cégvezető, Sebők Andor Auschwitzban veszette életét), a 25. szám alatt Günsberger Lipót fatelepe, majd 1940-től Geiger Kálmán gyógyszerész „Mecseki Gyógyitóka és Dékány Brandy gyára”. E cégek közül a gyógyitóka készítéssel foglalkozó gyárat említjük. (Történetét Tegzes Ferenc tanulmányából, levéltári forrásokból, illetve Baranyai Aurél gyógyszerész visszaemlékezéseiből ismerjük.14) A gyár termékeiről rendkívül nevezetes volt, a Pécsre látogatók a Zsolnay gyár és a Dóm után ide látogattak/zarán- dokoltak, ahol persze nagyszerű vendéglátásban volt részük. Geiger Kálmán vendégkönyvet is vezetett, s a számos neves személyre emlékezve Baranyai Aurél neves gyógyszerész (aki italvegyészként dolgozott a cégnél) példaként említette Kassák Lajos, Zerkovitz Béla, Asbóth József nevét. Összefoglalóan elmondható, hogy a város egészét érintő gazdasági, tár14 Tegzes Ferenc: A „Mecseki Gyógyitóka” (Egy pécsi termék karrierjének első szakasza 1933-1938) In.: Tanulmányok Pécs Történetéből 2-3. Szerk.: Vonyó József, Pécs, 1996.91-98. p.; Vargha Dezső: Baranyai Aurél helytörténeti munkássága. In.: Emlékkönyv Baranyai Aurél születésének centenáriumára. Szerk.: Szabó László Gy. és Vargha Dezső, Pécs, 2003. 56-78. p. 130 Gál Éva
