Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
GÁL ÉVA: Adatok a Felsőmalom utca történetéhez
befelé néztek. S ezeket egészítették ki az udvarokon emelt különféle gazdasági épületek. Az utcában elég gyorsan váltották egymást a tulajdonosok, különféle mesterségek képviselői próbáltak egzisztenciát teremteni a kétséget kizáróan külvárosi „ipari negyeddé” alakuló területen. Jellegzetes és a laza beépítést támasztja alá az is, hogy egy-egy tulajdonos több, egymással határos telekkel is rendelkezett.6 Másrészt a Vásár tér kialakulása, a kereskedelem fellendülése magával hozta azt is, hogy tágabb környékén - így a Felsőmalom utcában is - új funkciók jelentek meg. Elsősorban a vásározókat, a sokadalmat kiszolgáló vendéglők, vendégfogadók megjelenésére hívjuk fel a figyelmet. Példaként említjük az igen nagy méretű 1. számú telket (Király u. 50-Felsőmalom u. 1. és 1/2. saroktelek), itt 1747—50-től molnárok, pékek laktak (Staudecker Tamás, majd Schmittmayer Mihály). A saroktelek tulajdonosa 1778-tól Schmekeber János, aki itt nyitotta meg a „Bárányhoz” címzett vendégfogadóját, amelyhez tágas udvar és kert is tartozott.7 A másik híres vendéglő a Felsőmalom u. 9. szám alatti „Pelikán-házban”, vagy „Mágocserben” működött. Az L-alakú épület bővítését a cseh-morva származású tímármester, Pelikán József 1786- ra fejezte be, s ennek nyomán megnyílhatott a tánctermekkel, biliárdszobákkal, vándorszíntársulati helyszínként is ismert színpaddal rendelkező, kedvelt étkező és vigalmi helyszín. Egészen meglepő, hogy a mai napig nevezetes Tímárház említett funkcióihoz még kádfürdő szolgáltatás is társult. Érdemes felidézni a Surján Miklós közlésében napvilágra került, s a Felsőmalom u. 9. szám alatti Tímárházat is megemlítő remek forrást:8 1786-ban a Lebprecht nevű, Majna-Frankfurtból származó világutazó eljutott városunkba is. Munkájából idézünk: „Maga a város kicsiny, a külvárosok azonban annál több helyet foglalnak el, s mindkettőben különféle szép épületek találhatók. Különösen érdekes a budai kapu előtt egy cserzővargának a háza, amelyről az idegen nem is gondolná, hogy itt található, s amelyben állandóan különféle rangú emberek jönnek össze. Az emeleten egy nagy és egy kisebb táncterem van; az előbbi szépen kifestve, tükrökkel és csillárokkal díszítve. Azután négy biliárdszoba, a földszinten pedig fürdő a hölgyek és a férfiak számára. Az épülethez csatlakozó kert nagyon szépen elrendezett s minden kényelemmel ellátott.” Nézzük, milyen mesterségek képviselői telepedtek le az utcában a tárgyalt időszakban. A források említést tesznek tímár, tabak, bocskoros, szíjgyártó, 6 Ilyen nagyobb telek volt pl. a Király u. 48-Felsőmalom u. 2.; a Király u. 50-Felsőmalom u. 1 és V2; a Felsőmalom u. 5-7; a Felsőmalom u. 13-15-17; vagy a Felsőmalom u. 23-25-27. 7 A vendégfogadó a 19. század elején is működött, akkor Kaiser Lőrinc mészárosé, aki mészárszékét is itt működteti. A vendégfogadó legkésőbb az 1840-es évekig létezhetett, ugyanis a mester fia 1848-ban kezdi a telken új háza építését. 8 Surján Miklós: Német utazó Baranyában Pécsi Szemle 2000. Ősz 16-20. p. Adatok a Felsőmalom utca történetéhez 125 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
