Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
GÁL ÉVA: Adatok a Felsőmalom utca történetéhez
A mai Király utcát és a Rákóczi utat (az egykori Országutat) összekötő', felső szakaszán E-D-i irányú majd EK-DNY-i irányban folytatódó Felsőmalom utca1 kialakulását a 18. századtól követhetjük nyomon.2 A terület jellemzői a 18. században A18. század elején a fallal körülvett „belvárostól” keletre, északkeletre eső nagy, szabad területen a város közlegelője, kertek, majorságok, szőlők terültek el. A későbbi utcavonaltól nyugatra ekkor még a városfal árka helyezkedett el, amelyet a Király utca vonalában a tornyos védművel kialakított Budai-kapu szakított meg. Az utcavonaltól keletre pedig, a Tettye-patak természetes medre futott végig észak-déli irányban, körülbelül a volt Kispiac vonalában. Erre bizonyíték a Felsőmalom u. 11. számú telek keleti határán, 7 méter mélységben feltárt, 130 cm vastag feltöltésű egykori mederszakasz, amelynek alján még 1977-ben, a leletmentés idején is csordogált a víz. (Az ásatást Kárpáti Gábor régész vezette.) A feltöltésben talált konyhai hulladék mellett jelentős mennyiségű állati szőr- és csontmaradvány is előkerült, amely utal a bőrkikészítő ipar jelenlétére már a 18. század első felében. Itt, a mai Felsőmalom utca és az Irányi Dániel tér közti területen, a patakvizet felhasználva a korai időszakban elszórtan állhatott csak néhány, de ipartörténeti szempontból annál jelentősebb építmény. Madas József adatai szerint a 18. század első felében három malom (egy vagy kettő ezek közül a posztókészítést is szolgáló kallómalom lehetett), egy pálinkafőző és két tabakos műhely működhetett a területen, körülöttük kertek, rétek terültek el. A mai utcavonal EK-i saroktelkének egy részét pedig a bocskoros céh birtokolta 1747-ig. Valószínűleg valamilyen műhelyépületük is állhatott itt, bár erről nem szólnak az általam ismert források. A nevezett területen a városképet is érintő nagyobb változások a 18. század második felében következtek be. A 18. század közepén már működött a város legnagyobb vásártere. Ez a hatalmas, tölcsér alakú puszta terület (Marha tér, Marha vásár, Vásár tér, majd a 19. században Búza tér néven) az élőállat- és gabonakereskedelem fontos helyszínévé vált. A város kiépítette azt az „infra1 Az utca elnevezése az idők folyamán változott, a 18. század második felében Siklósi országút, a 19. században Malom utca néven volt ismert. 2 Az alábbi összefoglaló elkészítéséhez Madas József: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Adatgyűjtemény (Pécs, 1985) című, rendkívül értékes munkát, és a Baranya Megyei Levéltár forrásait használtuk fel. Megköszönöm Mendöl Zsuzsánnának, Márfi Attilának, Nagy Imre Gábornak a levéltári források értelmezésében, felkutatásában nyújtott sok segítségét, illetve köszönettel tartozom a Levéltárnak a forrásillusztrációk digitalizálásáért és rendelkezésemre bocsátásáért. Adatok a Felsőmalom utca történetéhez 123 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
