Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)

B. HORVÁTH CSILLA: Az Irányi Dániel (Búza) tér történetéhez. A harangöntőműhely és környéke

Utcák, terek, épületek Pécsett é pítettek. Ezenkívül elvégezték a telken átfolyó s a város tulajdonát képező tettyei vadvízárok „beboltozását”. A 13. számú házra ablaknagyobbításra kér­tek engedélyt, mert az eddigi raktárból műhelyt alakítottak ki.47 1900 körül a tulajdonosok és a környék más műhelyeinek, üzemeinek támogatásával kezde­ményezik, hogy a nyersanyag és a késztermékek könnyebb, olcsóbb szállítása érdekében a budai-külvárosi pályaudvarról iparvágányt létesítsen a város az Irányi téri üzemekig. A város felterjesztette a kérést a kormányhoz, de nem valósult meg. A gyár termékei az egész Dél-Dunántúlon, Szlovénia, Horvát­ország, Szerbia piacain találtak vevőre. A nyersanyagot pedig Németországból és Angliából hozták. Ezért lett volna szükség az iparvágányra. Az üzem legeredményesebb korszaka a századfordulótól az 1. világhá­borúig tartott. Ekkor 60-70 munkást is foglalkoztattak, kb. 6 000 harangot öntöttek többi munkájuk mellett.48 Ez a szám 1929-ig, az utolsó tulajdonos, Rudié Ignác idejében még kb. 800-zal nőtt. 1930-ban Rudié adósságai fejé­ben a város megvette a házat és a gyárat a telekkel együtt. Ettől kezdve, egy időben több (hiszen nagy a terület) kisebb, főleg fémfeldolgozással és közle­kedéssel kapcsolatos vállalkozás működött itt. Példaképpen álljon itt néhány: 1930 Müller Lajos autó, traktor és gépjavító üzem,49 1934 „Juhász autókarosz- széria és kocsigyártó” + kovács,50 1934 Oszwald Ottó motorszerelő, nikkelező, chromozó üzem, motorkerékpár javítás, emellett rádió és elektrotechnikai labort is üzemeltetett.51 1936 Sas Gyula fényező és autó kárpitos, 1937 Szalay Ignác bádogos műhely. 1940-ben Montay László ecetgyárat létesített.52 1941- ben épület és műbútorasztalos is dolgozott itt. Valóságos kis „ipari parkká” nőtte ki magát a terület. Néhány kereskedő is ide költözött, takarmány, tüze­lőanyag kereskedő, zsibárus, aki használtruhákat árusított. Az 1960-as évektől a XIV. számú autójavító műhely dolgozott itt az 1979-es bontásig. IRÁNYI D. TÉR 15. 1887-ben Ruepprecht János gyáros a tulajdonosa az üres teleknek. 1896- ban már Deák Sándor egyemeletes háza áll rajta.53 Az 1900-as évek elején 47 BML. Pécs városi közgyűlési iratok 1898. dec. 16. Kérvény a közgyűléshez. 48 Pécsi Napló 1907. szeptember 19. 6. p. 49 Magyar Ipar. Bp., 1941. 99. p. 50 Magyar Ipar. Bp., 1941. 68. p. 51 Pécs-baranyai ismertető. Szerkesztő Kalotai László. Pécs, 1934. 389. p. 52 Magyar Ipar. Bp., 1941. 101. p. 53 Jegyzék a Pécs szab. kir. város határában lévő épületekről. Összeállította Puskás Andor. Pécs, 1896. 118 B. Horváth Csilla

Next

/
Oldalképek
Tartalom