Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Interjúk, visszaemlékezések, dokumentumok - INTERJÚK - Vajgert György interjúja

közé tartozott Köller bácsi (a keresztnevére nem emlékszem) raktárvezető, Gyuris József anyagosztályvezető, Fóti bácsi, aki „egy kirúgott színész" volt. - Az 1956-os forradalom idején tagja voltam a 26. sz. AKOV Munkástanácsának. A 26. sz. AKOV első munkástanácsa 1956. október 25-én alakult meg. Szabó Béla igazgató tett javaslatot a munkástanács megalakítására. Szabó Béla párttag volt, az MDP tagja, és ezt a javaslatát a párt megbízásából tette. A párt a munkástanácsok megalakításával akarta elejét venni a forradalmi tömegmozgalomnak. Az először megválasztott munkástanácsba többségben párttagokat választottak be. Az első munkástanács legtöbb tagja a párttag sofőrök közül került ki. A szavazás titkos, „cédulás" módon történt. Egy papírlapra írták föl a munkástanácsba beválasztandók névsorát. A nevek listáját az igazgató állította össze. Csak a listára lehetett szavazni. A lista a névsorral volt a „cédula". 16 tagot választottak a munkástanácsba. A tagok arányosan kerültek be a vállalat három fő részlegéből (forgalmi, műszaki, hivatal). A 26. sz. AKOV Munkástanácsának elnökéül Molnár István műszaki osztályvezetőt választották meg. Tagnak választottak engem is, mert „sokat jártattam a számat". - Október 27-én új munkástanácsi választásokat tartottak. A 26. sz. AKOV második munkástanácsának tagjai közé már bekerültek úgynevezett „régi szocdemek" is, például Fóti bácsi. A második AKOV-ös munkástanácsnak is Molnár István lett az elnöke. Engem ismét tagnak választottak. - Én voltam a 26-os AKOV Munkástanácsának küldötte az október 28-i Színház téri szakszervezeti székházbeli munkástanács-nagygyűlésen, amelyen megválasztottuk a megyei nemzeti tanácsot. Ezen a gyűlésen én is felszólaltam, és javasoltam, hogy a Baranya megyei nemzeti tanácsba vegyék be a 26-os AKOV Munkástanácsa részéről Békés László gépkocsivezetőt. Ot be is szavazták a nemzeti tanács tagjai közé. Ezen a gyűlésen Dobrovics Emil, a pécsbányatelepi munkástanács küldötte azt javasolta, hogy a fegyveres testület a nemzeti tanács alá tartozzon. Csikor Kálmán, a katonatanács elnöke ezt előbb nem fogadta el, de később, miután tárgyalt Bukszár Béla helyőrség-parancsnokkal, a katonatanács helyettes elnökével, elfogadták, hogy a katonatanács a megyei nemzeti tanács alárendeltségében működjön. - A harmadik munkástanácsot 1956. október 29-én választottuk meg a 26-os AKÖV-nél. Ekkor már kikerültek a munkástanácsból a kommunista párttagok és csupa régi szociáldemokrata munkás és értelmiségi került be. Előbbieket Köller bácsi, Gyuris József anyagosztályvezető, utóbbiakat Gengei László volt ügyész képviselte. A MT-ben minden szakma képviselte magát küldöttje révén. így a MT-tagok között volt gépkocsivezető, szerelő, lakatos, rakodómunkás. Én ismét bekerültem a munkástanácsba. Új elnököt választottunk, Jobbágy Valér gépkocsivezető személyében. A harmadik AKOVmunkástanács 21 tagú volt. Kimaradtak a harmadik munkástanácsból a volt