Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Előszó

ző többször idézi a forradalmi napokban elhangzott rádióadások szövegeit, melyek valóban jelentős mértékben nemcsak hatottak a korabeli résztvevők hangulatára, hanem sokszor befolyásolták is a helyi cselekvéseket. Dr. Debreczeni László munkája, mely „A forradalom után" című fejezetben kapott helyet, s a megtorlások nemeit és fajtáit foglalja össze, igazi professzionális munka. írását az teszi még hitelesebbé, hogy a szerző maga is a forradalom résztvevője és a megtorlások elszenvedője volt. A szerkesztő felvázolja a kötet keletkezésének körülményeit, a Baranya megyei forradalom kutatásának nehézségeit és a kutatások jelenlegi helyzetét. A bevezetőben - némileg szokatlan módon - két írás is szerepel. Az egyik dr. Szolcsányi János akadémikus, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága elnökének köszöntőjét tartalmazza a konferencia résztvevőihez. Szolcsányi akadémikus sajátos eszmefuttatása a forradalom következményeit a világpolitika összefüggéseiben tárgyalja. A gondolat egyéni ereje, frissesége együtt hat az olvasóra. Szakolczai Attila, az 1956-os Intézet főmunkatársa a vidék forradalmának kitűnő ismerője. A tőle megszokott árnyaltsággal, differenciáltsággal, gondolati és formai mértéktartással írt bevezető gondolatokat. Jelen írásában a forradalom vidéki jellegének fonákjáról fejti ki véleményét, nevezetesen arról, hogy miért vált Budapest a forradalom szinte kizárólagos helyszínévé az eddig megjelent '56-os írások nagy többségében. A „Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban" című fejezet hivatott arra a kötetben, hogy Pécs és Baranya megye 1956-os forradalmi törzseseményeiről informálja az olvasót. A Pécs városi történéseket a már említett Péter Károly dr. munkája foglalja össze. Dr. Bán Péternek, a történettudományok kandidátusának, a Heves Megyei Levéltár igazgatójának írása precízen vázolja fel a forradalom baranyai-pécsi legfőbb intézményének, a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsának, valamint Katonatanácsának szerkezetét, tevékenységét. Márfi Attila egy országosan jelentős baranyai kisgazdapárti politikus, Vörös Vince 1956-os szerepét elemzi. E téma már túlmutat a fejezet címében megadotton, hiszen Vörös Vince forradalom alatti budapesti tevékenységéről is tudósít. A tanulmányhoz bőséges forrásismertetés is kapcsolódik. Ez a szerkezeti egység más tanulmánynál nem szerepel, s bár e rész megtöri ugyan a tanulmányok tartalmi ívét, egyben színesíti is a kötet egészét. Különösen értékesnek tartja a szerkesztő Karancsay László Vörös Vincéhez írt levelének közlését. Dr. Tegzes Ferenc főlevéltáros tanulmánya az 1956-os forradalom jelképeiről kissé kakukktojás a fejezetben, mert az 1956-os forradalom szimbólumainak használatát az egész ország '56-os történetének forrásaira építi. „A forradalom után" című fejezetben közölt írások a forradalmat követő politikai átmeneti korszak pécsi történéseinek széles spektrumát láttatják.