Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - BÁN PÉTER Pécs és Baranya megye forradalmi testületei

forradalmi igényekhez. A Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének megalakulása térségünkben nem hagyott nyomot. Az egyetemi-főiskolai DISZ volt a leggyorsabban megszűnt ifjúsági szervezet - a többiek egyszerűen nem működtek -, és a MEFESZ volt az elsőként létrejött valóban demokratikus politikai-társadalmi önszerveződés. Eszmei, cselekvési autonómiáját, kezdeményező képességét, fegyelmét mindvégig megőrizte, és hatása, befolyása sokkal mélyebb, társadalmilag szélesebb körű volt létszámánál. Pécsett 1956. október 31-én Értelmiségi Forradalmi Tanács alakult Szentágothai János orvosprofesszor elnökletével. Előképe talán a fővárosi Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága lett volna, de nála jóval kevesebbet vállalt magára, és több jelentős súlyú intézmény (színház, sajtó, rádió, Petőfi Kör, MEFESZ) képviselői nem jelentek meg az alapító tanácskozáson.

48 A Magyar Parasztszövetség létrehozására újságfelhívás jelent meg, de annak eredményességéről nem tudunk. A kisiparosok november l-jén valóban összegyűltek, s létrehozták a Pécsi és Baranya Megyei Iparosok Forradalmi Tanácsát, elfogadták a reprezentáns üzemi munkástanácsok követeléseit és hozzájuk tették a maguk gazdasági és szociális igényeit.

49 Az egyházak külön elbírálást érdemelnek; szervezeteik, intézményeik jó részét a pártállam vette el tőlük, s ezeknek 1949 előtt és csak járulékosan volt politikai szerepük. Baranyában mind a többségi katolikus, mind a Dráva mentén tömörülő református lakosság vallásosabb volt az országos átlagnál, s e két egyház képviselői - a már említett vita után - lehettek jelen a BMMNTben (ismeretlen számban). Virág Ferenc pécsi püspök október végi pásztorlevele nem tartalmazott politikai álláspontot, hanem a visszanyert lelkiismereti, vallás- és egyházi szabadságot hangsúlyozta. A falvak plébánosainak, illetve a templomoknak, mint közösségi fórumoknak több helyen szerepe volt a helyi mozgalmak megindulásában, olykor tagjai lettek nemzeti bizottságoknak, de nem voltak politikai irányítók, még kevésbé izgatók. Mindenszentek ünnepén rendszerint gyászmiséket, beszédeket tartottak a Budapesten elesett felkelők és az első világháborús hősi halottak emlékére. A református lelkészek valamivel aktívabbnak tűnnek a periratok alapján, amit az egyházközséghez fűződő szorosabb kapcsolatuk, illetve a lazább egyházi hierarchia biztosan elősegített. 48 Szabad Dunántúl, 1956. november 1. 49 Szabad Dunántúl, 1956. október 31-november 3.; PMB, B. 1331/1957. Pörényi János pere.; B. 1342/1957. Husz Sándor pere.; B. 1388/1957. Papp Gábor pere; B. 1347/1957. Turner István és társai pere.