Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - BÁN PÉTER Pécs és Baranya megye forradalmi testületei

Steinmetzet (akit „a szélsőséges hangok ellensúlyozására" Kertész javasolt)

8 pedig 3 nap múlva saját radikalizálódó munkástanácsa hívta vissza. Szervezetileg pusztán a végrehajtás volt az elnökség után másodikként egyes vallomások szerint csak 30-án - megválasztott titkárság feladata,

9 de valójában november 1-jéig a BMMNT „legfőbb intézkedő, operatív szerve volt". Vezetője Vas Vilmos lett, rajta kívül titkári feladatokat látott el (gazdasági téren) Dicső László villamosmérnök, a Pécsi Hőerőmű munkástanácsának szervezője, dr. Dómján Mihály (jogügyek) és Ung Ferenc (katonai és politikai ügyek, sajtó, rádió irányítása). A titkárság később megszervezett adminisztrációs irodáját dr. Gyenes István, régi közigazgatási szakember vezérelte, aki 1948-ig Kertész alatt alispán volt. O a forradalmi napokban funkcionális ügybeosztási szervezetet igyekezett kialakítani, intézte a jegyzőkönyvvezetést, s azáltal, hogy fegyvertartási, postai telefoni engedélyeket, házkutatási utasításokat adott ki, eligazította a járási vezetőket, politikai súlyra is szert tett. (Hatásköri konfliktusba is került Ung Ferenccel.) Az adminisztrációs irodához tartozott idővel 3 szakelőadó: Asszonyi László (a 26-os AKOV munkástanácsától) a közlekedési és távközlési ügyekkel, Szilágyi Imre (vagy László, volt honvédőrnagy, akkor finommechanikai dolgozó) a mezőgazdasági és közélelmezési teendőkkel, Kovács János uránbányász ipari és bányászati kérdésekkel foglalkozott. A titkárság irányított egy közlekedési és szállítási csoportot is, de ennek részletes tevékenységi körét nem adják tudtunkra a források. Feltehetően szerepet vállalt a fővárosba irányuló élelemszállítmányozásban; 30-án 10 mázsa vajat és 100 mázsa sajtot indítottak útnak a Tejipari Vállalattól. Nagyon sok küldeményt azonban részben a MEFESZ állított össze, részben helyi kezdeményezéssel juttattak el Budapestre.

10 A megyei nemzeti tanács a megalakulása után átvette a hatalmat, ugyanakkor nem hozott határozatot egyetlen régi államhatalmi, közigazgatási, jogszolgáltató, rendvédelmi intézményről sem, nem feszegettéka tanácsrendszer meglétének problémáját sem. Egyedül a KT széles jogkörét határozták meg és egyértelműen alárendelték a BMMNT-nek. Az AVH feloszlatása és lefegyverzése azután lett napirendi pont, hogy a MEFESZ-vezetők kivonulásukkal (mások szerint a bányászokkal együtt a testület szétverésével) igyekeztek érvényt szerezni akaratuknak. A mérsékeltek - ha úgy tetszik: bátortalanabbak - elvetették ezt.

11 Az éjféltájt hozott határozat szerint másnap egy erre a célra összeállított bizottság utazott a fővárosba, hogy a kormány álláspontja szerint döntsenek. 8 BFB, B. 3735/1957. Dr. Kertész Endre és társai pere. 9 Uo. 10 Uo., Péter, 1997. 136, 154. o. 11 BFB, B. 3735/1957. Dr. Kertész Endre és társai pere.