Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)
Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - BÁN PÉTER Pécs és Baranya megye forradalmi testületei
A Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsának megalakulása és működése 1 A pécsi és a néhány városi, községi nyílt konfrontáció, a munkástanácsok . összefogása, illetve sorozatos megalakulása nyomán, valamint bizonyára a kormány átalakításának hatására - az utóbbi során Kovács Béla, a Pécshez kötődő egykori kisgazdapárti főtitkár földművelésügyi miniszter lett - szinte minden társadalmi réteg és politikai, katonai szervezet aktuálisnak tarthatta a pécs-baranyai forradalmi központ létrehozását. Ezt határozta el október 27-én a Sopiana gépgyári össz-munkástanácsi gyűlés, s még ugyanaznap ezt fogalmazta meg a megyei szakszervezeti vezetés, hogy azután ő tegye közzé felhívását 28-án reggel a - még mindig pártlap - Dunántúli Naplóban a munkástanácsok meghatározott számú küldöttének összehívásáról. A felhívás külön kiemelte a jugoszláv munkástanácsok példáját, mely momentum több későbbi érvelésben is visszatért. A kettős fogantatás nem tekinthető véletlennek, de más-más elvárások húzódtak meg mögötte. A MEFESZ, a szénbányák, a Sopiana Gépgyár és az őket követő üzemek munkássága radikális és hatékonyan működő forradalmi centrumot akart, mely igyekszik érvényt szerezni meghirdetett követeléseiknek, és - egy eszményi, nemzetileg szuverén szocializmus célját látva maga előtt - alku nélkül leszámol az előző rezsim kártékony intézményeivel és személyiségeivel. A mindeddig csendes, de vezető szerepre önmagát hivatottnak érző tradicionális polgárértelmiségnek és a lényegében már megrendült rendszer párt-, tanácsi, tömegszervezeti, katonai stb. kádereinek, a politikailag-emberileg kompromittált intézmény- és vállalatvezetőknek a hosszú távú céljai távol álltak egymástól - az egyeduralmat elvesztő oldal célja a hatalom visszaszerzése, illetve megtartása volt -, mégis a két csoport között létezett közös nevező, a BMMNT-vel kapcsolatos elvárásaik egy rövid hétre hasonlóaknak bizonyultak: legális, ellenőrizhető mederbe terelni a forradalmi áradatot. 2 Az érdekkülönbségek persze csak 1 BMMNT ülés-jegyzőkönyvei és iratai nem maradtak meg. Sorsukról a következőket vallotta dr. Gyenes István, az adminisztrációs iroda vezetője: „Úgy a jegyzőkönyveket, mind az egyéb anyagokat fűzős dossziéban kezeltem. A Városi Tanács 39-es szobájában egy asztalon hagytam azokat... November 4-én 9 h-kor be akartam menni a Nemzeti Tanácsba, de a Városi Tanács épületének bejárata előtt szovjet katonák álltak, akik nem engedtek be. Az anyagok ott maradtak az asztalon, s nekem arról nincs tudomásom, mi történt azokkal az anyagokkal." (Bizonyára a kihallgató nyomozó hadnagynak sem, azért érdeklődött felőlük.) - ABTL, V-143.793/I. - A BMMNT tevékenysége legnagyobb részben rendőrségi, ügyészségi vizsgálati és bírósági tárgyalási jegyzőkönyvek alapján volt rekonstruálható. 2 Még a napi eseményekre figyelő rendőri jelentés is fontosnak tartotta megemlíteni
