Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - VARGHA DEZSŐ A Dunántúli Napló működése az 1956-os forradalom első hetében (Október 23-28.)

ne hallgassanak a provokátorokra, akik rombolásra, rablásra, gyilkosságra készülnek. Az október 25. délelőtti Búza téri piaci helyzetről számolt be időrendben először az újság. Hangszóró szólt, árubőségről adott képet a cikk, emellett azt is közölte, hogy a tér közepén zsákok sorakoztak, amelyek almát, szőlőt tartalmaztak Kiskunhalasról, Jánoshalmáról, Terézhalomról. Krumplit, halat, rizst is kínáltak, és nagyobb sorban állás ott volt a tudósítás szerint, ahol olcsóbban adták a portékát. Megtudhatta az akkori olvasó, és nyomában az utókor, hogy ezen a napon délelőttől ellepték az üzleteket az emberek, és az ottani szóhasználat szerint pánikszerű vásárlásba kezdtek. A városi tanács kereskedelmi osztályvezetője nyilatkozott az ellátást illetően. O elmondta, hogy a 20-án meglévő 836 mázsa lisztet kivitték az üzletekbe, és a tíz napra elegendő szükségletet fölvásárolta a lakosság. A következő napon azonban már újabb szállítmányok érkezését várták a boltokba, egyik malmukban ugyanis nyolc vagon várt elszállításra. A zsírfogyasztás szintén megemelkedett, amikor közel öt vagon, azaz több mint kétheti mennyiség fogyott el, de ugyanezen a napon a helyi húsüzemekből újabb száz mázsát szállítottak az üzletekbe. Emellett még készen állott a Kaposvárról érkező három vagon közül az egyik mennyisége is. Cukorból szintén nagy készletek keltek el. A boltok tartaléka kilenc vagon volt, amelynek közel kétharmada fogyott el, főképp kristálycukorból. A FŰSZERT raktáraiban ezen fölül több vagon cukrot tároltak még, amely készletből 400 mázsát szállított pótlásra a Kaposvári Cukorgyár. Ha pedig esetlegesen a kristálycukor kifogyott volna, a kockacukorból akkor is volt még elegendő mennyiség. Kenyérből 24-én és 25-én a szokásosnál több mint ötven mázsával többet árusítottak ki az üzletek, és a Pécsi Sütőipari Vállalatnál még a késő esti órákban is sütötték a kenyeret. Kenyérlisztből pedig három hétre való készletet tartalékoltak a városban. A húsellátást az elegendő mennyiségű sertés- és marhahús mellett élő- és tonhal is biztosította. Megnyugtatta a közvéleményt, hogy nem érdemes készleteket fölhalmozni, mindenből elegendő mennyiség áll rendelkezésre. Az első oldalra is került egy interjú, amelynek címe arról igyekezett meggyőzni a közvéleményt, hogy „Semmi ok sincs a kenyérfelvásárlásra". A sütőipari vállalat helyettes műszaki vezetője, Naumov István nyilatkozott ebben a témában a megyei sajtóorgánumnak. Tájékoztatása szerint az összes üzemük éjjel-nappal dolgozott, és ki tudták volna elégíteni az igényeket, ha nem jött volna közbe a fölvásárlás. A Rákóczi úti 1. számú mintaboltjukban egy óra alatt 1200 bucit vásároltak pénteken, az egész napi rendelési mennyiséget. Az Irányi téri üzletük ugyanezen a napon 24 mázsa kenyeret rendelt, a központ 33-at küldött, de ez sem volt elég. A Bem utcai bolt péntekenként eddig 22 mázsát szokott eladni, most délután ötig negyven mázsa kelt el, és még utánrendelés is történt. A főváros segítésével is törődtek közben, az előző napon