Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Bevezető - SZAKOLCZAI ATTILA Az 1956-os budapesti forradalom és szabadságharc vidéken

átvonultak a szovjet csapatok, de nem állítottak fel helyőrséget, igen gyakran 1957 tavaszáig funkcióban maradtak az októberben megválasztottak (is). Annak, hogy 1956 Budapest forradalmaként rögzült a köztudatban, vannak a közvetlen történeten kívüli általános okai is, elsődlegesen a történetírás (különös mértékben a hazai történetírás) túlzott főváros-centrikussága. Ennek egyik oka, hogy Budapest Magyarországnak nemcsak a fővárosa, hanem tulajdonképpen egyetlen nagyvárosa, ennél fogva az országnak nemcsak adminisztratív, hanem gazdasági és kulturális központja is. Következésképpen, ami Budapesten történt és történik, az mindenképpen kihatott és kihat a magyar vidékre, miközben ennek ellentettje (hogy a budapesti eseményeket meghatározza az, ami vidéken történik) csak elvétve fordult elő. Ebben az esetben is elsődlegesen az kerül be a nemzeti történetbe, ahogy és amivel a vidéki esemény Budapestre hatott. A hazai történetírás (néhány kivételtől eltekintve) minden jelentős történelmi esemény vagy állapot bemutatása során Budapestre fókuszál, a vidéken történtek csak mintegy ennek a nemzetivé emelt fővárosi történetnek az appendixei vagy a fő trendek megértését segítő kis színesek kerülnek be a históriába, a vidék legföljebb alkalmi helyszíne a történetnek. Ennek következtében nem rajzolódik ki koherens vidéki történet, a főváros kiiktatása esetén érthetetlenné és jelentéktelenné válnak a helyben történtek. Másfelől a helytörténetírás - kevés kivételtől eltekintve - az országos eseményeket figyelmen kívül hagyva tárgyalja a helyi történetet, pusztán a lokális körülmények, szereplők és események bemutatására vállalkozva, de csak ritkán törekszik arra, hogy azokat beemelje a nemzeti történelem összefüggéseibe. Összegezve: az országhoz viszonyítva (népességszámát és jelentőségét tekintve) amúgy is nagy Budapest tovább növekszik a nemzeti históriában (mintegy annak helyére lép), amit kellően, de nem szükségesen indokol, hogy nélküle vagy ellenében, az eddigi tapasztalatok szerint, nem mehetnek végbe országos jelentőségű folyamatok. 1956 esetében Budapest súlyát és jelentőségét tovább növelte, hogy - egyegy kivételes esettől eltekintve - egyedül a fővárosban került sor hosszabb ideig tartó fegyveres harcra, amivel a város (és csak rajta keresztül) az ország a világ érdeklődésének középpontjába került (néhány napra). A „pesti srácok" felvették a harcot az akkori világ legerősebb szárazföldi hadseregével, a Sztálingrádnál a náci Németország haderejét megállító, majd Berlinig visszanyomó Vörös Hadsereggel, amivel kiváltották a szabad világ (érdemben azóta sem csökkenő) csodálatát. Lássák bármiben 1956 legfontosabb nemzetközi jelentőségét a témával foglalkozó közírók és történészek, a széles közvélemény 1956-ban máig alapvetően egy kis nemzet hősies bátorsággal megvívott szabadságküzdelmét látja az azt függetlenségétől megfosztó, a korban egyetemesen félelmetesnek tartott szuperhatalommal szemben. Tegyük