Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - ROZS ANDRÁS A „mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharcai

Ez megtörtént a kollégium előtti téren, az orvosi egyetemi zászlóalj 1956. november 4-én 9 órára letette a fegyvert a hódítók előtt.

9 A másik egyetemi zászlóalj azonban, amelynek szálláshelye a város nyugati területén volt, nem ezt tette, hanem az egyetemisták és a főiskolások közül sokan úgy döntöttek, hogy felveszik a harcot támadóikkal. Az első Mecsekbe felhúzódó harcosok közé tartoztak a pedagógus-joghallgató egyetemi zászlóaljból kikerülők. Velük együtt, vagy tőlük függetlenül, más hegybe vezető utakon sok pécsi polgár, munkás, elsősorban fiatalok tartottak föl a mecseki hegyekbe, fegyverrel a kézben. Velük egyidejűleg a bányászzászlóaljak katonái és a nagyatádi ezred forradalomhoz hű katonái közül is többen kézi fegyvereikkel és néhány katonai gépkocsival a Mecsekbe húzódtak. A reguláris katonaság harcolni nem akaró része visszament laktanyájába, vagy eltávozott otthonába. A katonák egy része a szovjetek melletti fegyveres harc céljából felállított karhatalmi egységekbe lépett be. 1956. november 4-5-én megkezdődött a magyarországi 1956-os forradalom és szabadságharc egyik sajátos és mind az országban, mind külföldön hírt és elismertséget szerzett úgynevezett „mecseki láthatatlanok" harca, a mecseki fegyveres ellenállás. Egyetemisták, katonák, munkások, a mecseki falvak nemzetőrei, főleg fiatal férfiak és néhány nő alkotta a harci csapatok létszámát, melyet csak megbecsülni lehet, mert sokan az első órák, majd napok után visszatértek otthonaikba, laktanyáikba, kollégiumukba. A visszaemlékezések alapján a szovjet bevonulás utáni első napokban közel ezerre tehető a mecseki harcosok száma. November 7-ére már csak néhány százan maradtak a harcot folytatók a Mecsekben.

10 A szovjet katonai egységek november 5-én kezdték meg előnyomulásukat harckocsijaikkal a városból a Mecsekbe vezető utakon. A katonai fölény tudata kezdetben elbizakodottá tette őket, s ezért, valamint a helyismeret hiánya miatt az első napokban érzékeny veszteségeket is szenvedtek. A szovjet támadásokat fogadó ellenállók védelmi csoportokat alakítottak ki, melyeket a harci helyszíneknek megfelelően neveztek el: „Csigalépcső", „Üdülő", „Tettye-Kőbánya", „Perem-szakasz". A mecsekiek több támadást megállítottak, sok páncélkocsit harcképtelenné tettek.

11 A városban elterjedt a hír, hogy az ellenállók olajjal öntik fel a meredek mecseki utakat, melyen a harckocsik megcsúsznak, az útról lesodródnak, s a harcosok ily módon 9 Hajdú, 1997. 91. c; Péter, 1997. 189. o. 10 ÁBTL, 3.1.9. V-150363. Ellenforradalom Baranya megyében. - A jelentésben írtak szerint az első két napban a Mecsekbe vonult harcosok 3 500-an voltak. Ez a szám azonban erősen túlzó, összevetve a visszaemlékezők által elmondottakkal. 11 Kubicza, 1957a. In: Péter, 1997. 207.; Romváry-Rozs, 1997. 14-16.; Kubicza, 1957b; Kubicza, 1997. In: Péter, 1997. 220-223. o. Lásd még e kötetben Berkovits Tivadar: Egy levéltári konferencia margójára.