A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

fáklyás felvonulást rendezett a tiszteletére. Dec. 23-án Pécs város közgyűlése a volt főispánt tevékenysége elismeréséül díszpolgárává választotta, az Iskola utcát, ahol sokáig lakott Kardos Kálmán utcának (ma Janus Pannonius utca) nevezte el, és arcképét a közgyűlési terem részére megfesttette. (Az utcael­nevezés értékét nagyban növeli az a tény, hogy Pécsett csak kivételes esetben emlékeztek meg ilyen módon élő személyről.) A megye 1897. jan. 11-i köz­gyűlése az eddigi áldásos működéséért köszönetet mondott neki, életnagysá­gú arcképét megfesttették a közgyűlési terem részére, rézmetszetű arcképét 50 példányban megrendelték a megye hivatalai számára, és az alispán veze­tésével testületileg búcsút vettek tőle. 1887-től mintegy másfél évtizeden át központi szerepet töltött Pécs város társadalmi életében. Olyan művelt, szellemes és segítőkész úriember volt, aki­nek a személyisége vonzott másokat és képes volt őket lelkesíteni, rajongott a költészetért, irodalomért, színházért és a természetért. Tagja volt számtalan egyesületnek, és több egyesület választotta meg elnökének. E tisztségei kö­zül a legfontosabbnak a Mecsek Egyesület és a Nemzeti Casino elnöki tiszte tekinthető. A Mecsek Egyesület 1891. ápr. 30-án a Pécsi Nemzeti Casinoban tartott alakuló közgyűlésén választotta meg elnökének. Ezt a tisztséget 1905. évi lemondásáig töltötte be, amikor az egyesület örökös elnöke lett. A Me­csek Egyesület első szerpentin sétaútját, amit 1892. máj.-ban avattak fel, róla nevezte el. Elnöke volt többek között a Pécsi Zenekedvelők Egyesületének, az Országos Közegészségügyi Egyesület Pécsvidéki Osztályának. Elnökké választotta 1889. jan.-ban Pécs város Színügyi Bizottsága is. Tiszteletbeli tagja volt a Baranyamegyei Hadastyánok Segélyző Egyletének és a Pécsi Ve­terán- és Segélyező Egyletnek. Szily László alispánnal együtt védnökei és díszelnökei voltak 1896-ban a mohácsi II. Lajos emlékmű bizottságnak. 1901 után politikai tisztséget nem vállalt többé, legtöbb adót fizetőként (virilis) azonban tagja maradt a megye közgyűlésének. 1905-ben az ellenzék győzelme kellemetlenül érintette, amelynek hatására hátrébb szorult a megye és a város életében. Az ellenzéki koalíció bukása után 1910-ben újból aktívab­bá vált, részt vállalt a Nemzeti Munkapárt baranyai szervezetének létrehozá­sában, egy időre a párt baranyai elnöki tisztségét is elvállalta. Kitüntetései: aranysarkantyús vitéz (az 1867. jún. 8-Í koronázás alkalmá­ból), Szent István rend kiskeresztje (1892), Porosz Korona Rend II. osztályú rendkeresztje (1893), Schaumburg-Lippe uralkodó herceg házi rendjének középkeresztje, valóságos belső titkos tanácsos (1910). 126 Kerese György, kereseszegi (1879. febr. 28. Pécs -1932. febr. 17. Sásd), Zalá­126 A hivatkozásokat lásd Nagy Imre Gábor: Kardos Kálmán életútja. Pécsi Szemle 9, 2006. tél. 22-35.

Next

/
Oldalképek
Tartalom