A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - SÁNDOR LÁSZLÓ Az 1848 előtti baranyai lutheránus (evangélikus) kisiskolák szerveződése a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületben

kön akarják a tanítót fenntartani..."

19 Tanítójuk 1780. március 24-től az óvári születésű Tábor György, aki 1787-ben az új tanítási követelmények elsajátításából a „Pétsi Nemzeti Fó'oskolában" (normaiskolában) vizsgát tett. Tanítványainak száma akkor 46 fő, kikből 4 református volt.

80 A századforduló után Gregusch Kristóf, 1820-tól pedig Lämle Henrik került a helyére, aki 1848 előtt Linder Gusztáv és Weil János személyében segédeket is alkalmazott. A ráchidasi lutheránusok 1785-ben kaptak haranghasználati és iskolaépítési szabadságot.

81 Első tanítójuk a Tolna megyei Apátiban 15 évig működő Geyer Henrik volt. 1787-ben 48 evangélikus, 22 református és 19 szerb gyermek oktatását végezte, melyért 84 forint salláriumot, 12 forint tanulópénzt és 3 forint stólajövedelmet kapott évente.

82 Utódja évtizedeken keresztül Rau János volt, majd az 1840-es évektől kezdve Laub János.

83 Mindkét községi terület közössége külön-külön fizette tanítómesterét, akik a gyermekek oktatása mellett a temetéssel járó szertartásokat is ellátták, ahogy ezt Lämle Henrik némethidasi és kishidasi, valamint Rau János ráchidasi és magyarhidasi példái alapján több évtizeden keresztül megfigyelhetjük a halotti anyakönyvekben. A szőlő- és dohánytermeléssel foglalkozó Ofalu és Zsibrik német evangélikusai a Tolna megyei Apáti anyaeklézsia egyházkormányzása alatt éltek. Ofaluban az ágostai vallásfelekezet hívei kb. 10%-át adták az össznépességnek, külön tanítójukról és iskolájukról nem tudunk. Oratóriumot is csak az 1840-es években alakítottak ki. Gyermekeik feltételezhetően a katolikus német iskolát látogatták. Zsibrik viszont a jelentősebb fiókgyülekezetek közé tartozott, ahol 1785től Rose Károly volt a tanító.

84 Az ő távozásának pontos idejét nem ismerjük, sőt utódjának nevét sem. Az 1777-ben Alsónánán született Funk János 22 évesen (1799-ben) érkezett a zsibriki gyülekezethez, tőlük Kismányokra távozott. Helyét Rau János foglalta el, aki majd a Tolna megyei Murga község tanítója lesz az 1830-as években. Ezt követően a térségben jól ismert Lämle família egyik tagja került a tanítói állásba, aki mellett Krüng Henrik segédként dolgozott. Korszakhatárom végén Geyer Henrik volt a mester, kinek felmenői között ugyancsak szép számmal gyakorolták a tanítói hivatást.

85 Az ágostaiak szervezeti felépítése és iskolarendszerük kiépítése szinte 79 Allinger János: Hidas község története. Hidas, 1965. 52. BML Kézirattár. 80 BML Pécsi Tankerületi Főigazgatóság ir. Előkészültek nyilvántartása 1787. sz. n. ir. 81 Allinger i. m. 52. 82 BML Pécsi Tankerületi Főigazgatóság ir. Előkészültek nyilvántartása 1787. sz. n. ir. 83 A hidasi tanítók működését azon források felhasználásával állítottam össze, amit a 61. sz. jegyzet alatt közöltem. 84 BML Pécsi Tankerületi Főigazgatóság ir. Előkészültek nyilvántartása 1787. sz. n. ir. 85 Lásd a 61. sz. jegyzet alatt ismertetett forrásokat.