A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

E. sz. rendelet megjelenéséig - még a rendőrség és a polgárőrség tevékenységének az irányítása is hozzájuk tartozott. A főispánokra hárult a közellátási kormánybiztosi feladatok ellátása is. Kezdetben a főispánt az ideiglenes kormány, később a köztársasági elnök nevezte ki. A főispánok hatásköre az ország balra tolódásával párhuzamosan 1947 nyarától fokozatosan csökkent. A főispánok közellátási kormánybiztosi hatáskörét 1948. nov. 1-jei határozatával szüntette meg a Gazdasági Főtanács. 1948 nyarától igazából már kevés befolyással rendelkeztek, 1949-ben pedig még annyival sem. Végül, a tanácsrendszer 1950. évi bevezetésével véglegesen megszűnt az évezredes főispáni tisztség is.

32 Nem lehet célunk a bemutatott főispánok minősítése, bár igen sok kiváló ember töltötte be ezt a tisztséget Pécsett és Baranyában. A megyei főispánok 1868 és 1945 között - az 1918 és 1921 közötti kormánybiztosokat nem számítva - átlagosan hat-hét évig voltak hivatalban. Ez már önmagában is sokat mondó adat, hiszen pl. Békés megyében 1889 és 1950 között átlagosan két-három évente váltották egymást a főispánok.

33 Pécs város főispánjai A főispánok feladatát évszázadok során a megyék kormányzása jelentette, a szabad királyi városok nem tartoztak a hatáskörükbe. Az viszont igaz, hogy a szabad királyi városok élére is gyakran neveztek ki királyi biztosokat. Az 1870. évi törvényhatósági törvény (a városok tiltakozása ellenére) a törvényhatósági városok élére is főispánokat állított. Az 1870: 42. tc. 52. §-a még megtiltotta, hogy a vármegyei főispánok a területükön fekvő törvényhatósági jogú városok főispáni tisztségét is betöltsék, így történt, hogy Székesfehérvárnak és Pécsnek ugyanaz a személy lett a főispánja, Zuber József. Ez a megoldás azonban nem bizonyult tartósnak, hiszen nem lehetett hatékonyan ellátni két egymástól távollevő város ellenőrzését. A fenti tilalmat az 1874: 39. tc. törölte el, és az uralkodó 1875-ben Perczel Miklóst, Baranya vármegye főispánját nevezte ki Pécs szabad királyi város főispánjává. Ezután az 1906-1921., 1938-1943., valamint 1945. dec-1947. közötti időszak kivételével közös főispáni hivatala volt Baranya vármegyének és Pécs városának. Az 1905-ös és 1906-os parlamenti választásokon győző és kormányra kerülő ellenzéki koalíció pl. a megye és város közös főispáni tisztségét azért 32 Zala megye... i. m. 183-184. 33 Héjjá Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok. Gyula, 2002. 39.