A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)
Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)
Bevezetés A FŐISPÁNOKRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK, RENDELETEK 1498-1848 A koraújkortól kezdve a vármegye élén az uralkodó által kinevezett főispán (supremus comes) állt. Kinevezésének eló'feltétele egyrészt a feltétlen udvarhűség volt, másrészt nem elhanyagolható szempontot jelentett, hogy a megyében jelentős birtokokkal rendelkezzék, amely a hivatalon túli tekintélyt biztosíthatta. A vármegye tényleges vezetője ugyanakkor az alispán volt, míg a főispánok közvetlenül nem igen vettek részt a vármegye igazgatásában. 1 Az 1498: 44. törvénycikk írta elsőként elő, hogy minden vármegyének külön főispánja legyen a jómódú megyei birtokosok közül. A főispánnak kötelessége volt megyéjében a királyi rendeletek végrehajtásáról gondoskodni, valamint a kincstár és kamara érdekeit védeni. 2 Azt, hogy főispánoknak megyei birtokosokat (de ne kiskorúakat) nevezzen ki az uralkodó, több törvénycikk megismételte, így az 1554: 19. te, az 1638: 33. tc. és 1647: 75. tc. 3 A 18. században az uralkodók több kísérletet tettek a főispáni hatáskör megerősítésére. Az 1723. évi törvények több szempontból is nagy jelentőségűek voltak az ország közigazgatása szempontjából. Ekkor fogadták el az ország jogállását és a trónöröklést szabályozó Pragmatica Sanctiot (1-2. §.); ekkor erősítették meg a rendek jogait, a nemesség adómentességét, kiváltságait (3-6.§) és az országgyűlés jogait (7. §.), ekkor állították fel a Kerületi Táblákat (31-32.§) és a legfontosabb kormányszervet, a Helytartótanácsot (101-102. §.), és ekkor rendelték el az Országos Levéltár felállítását is (62. §.). 4 A főispánokról az 1723. évi 56. és 58. törvénycikk rendelkezett. Az 1723: 56. tc. kimondta: „Mivelhogy a főispánok azoknak a megyéknek, melyeknek élén állanak, kormányzói, s a közigazgatási és közügyek, valamint az igazságszolgáltatás gondja is főképen reájok van bízva. 1. §. Ezért 0 legszentségesebb felségének megelőző jóságos elhatározása értelmében elrendelik: hogy megtartván az ő tisztségükre nézve az 1536-ik évi 36-ik t. czikkelyt, ha csak a király és az ország közszolgálatába?! elfoglalva nincsenek, folyvást ama megyékbe?! székelje?iek, melyeknek élén állanak. 2. §. S a megyéknek és így az országnak közszolgálatát hátráltató bármely 1 Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. 37-39., 52. 2 „És mindenik vármegyének saját ispánja legyen, mégpedig valaki az illető vármegyéből való előkelőbbek közül? Közli: 1000-1526. évi törvényezikkek. (Magyar törvénytár.) Bp., 1899. 619. Lásd még Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai 1526-1848. Bp., 1994. 6.; Zala megye... i. m.15. 3 Fallenbüchl: Magyarország főispánjai... i. m. 14. 4 1657-1740. évi törvényezikkek. (Magyar törvénytár.) Bp., 1900. 557-660.