A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - SÁNDOR LÁSZLÓ Az 1848 előtti baranyai lutheránus (evangélikus) kisiskolák szerveződése a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületben

Pécsett az első ágostai evangélikus vallású lakos - külön engedéllyel Nendtvich Tamás volt, a híres természettudós, botanikus és gyógyszerész. Megjelenése a patrícius Aidinger családba történt nősülésével kezdődött 1805-ben. Egy évre rá apósa segítségével megvásárolta a Király utca 8. (akkor Fő utca 5.) házat, amely patika és a lakás mellett a fokozatosan szaporodó gyülekezeti tagok összejöveteleinek is helye lett.

73 Nendtvich Tamás arcképe (Ismeretlen művész 19. századi alkotása.) Eredetije a „Szerecsen Gyógyszertár" patikamúzeumában látható. 1833-tól kezdve az istentiszteletek színtere feltételezhetően a mai Munkácsy Mihály utca 12. számú házhoz kötődik, amit Nendtvich szintén saját tulajdonaként jegyeztetett be.

74 Ez az épület alkalmas volt arra, hogy filiális gyülekezetként Magyarbólyhoz csatlakozva 1845-től kezdve lutheránus kis73 Életútját és tudományos pályáját feldolgozta Baranyai Aurél: Baranya megye gyógyszerészeti emlékeiből. In: Baranyai Helytörténetírás. Pécs, 1973. 208-211. Egyházszervező munkásságát lásd Geyer Zoltán: A pécsi evangélikus egyház története. In: Pécs-baranyai ismertető 1934. Szerk. Kalotai László. Pécs, 1934. 11-13. 74 Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 1978. 502. Baranyai Történelmi Közlemények 2.