A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)
Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században
renciálódás következett be a helyi zsidóság körében, hogy nem két, hanem három fizetési osztályt határoztak meg. A haldokló melletti virrasztás elvileg minden egyleti tag kötelessége volt. Ennek ellenére már az 1882-es alapszabályban is lehetőséget adtak arra, hogy e feladatot - közelebbről meg nem határozott összegért - helyettessel váltsák meg. Ezt a lehetőséget 1913-ban pontosabban rögzítették. Az elnökség az egyleti tagokat sorrendben rendelte ki virrasztásra. Ugyanakkor az alapszabály rendelkezése szerint „Ha valamely tag azonban a virrasztás kötelezettségét nem teljesítené, tartozik ennek megváltása fejében 2 koronát fizetni." A halottak emlékére állított sírkövek elhelyezéséhez mindkét alapszabály szerint az elöljáróság, illetve az egylet elnökének hozzájárulására volt szükség. 1882-ben a sírkövek feliratának nyelvéről nem történt rendelkezés. A későbbi, 1913-as alapszabályban azonban már rögzíteni kellett: „... azokon a magyar feliratokon kívül a héber felirat is meglegyen, mégpedig a sírkő mellső lapján." A zsidóság számára igen fontos volt halottaik biztonsága, háborítatlan nyugalma. Mindenkor jelentős anyagi áldozatokat hoztak a temető védelme érdekében. A temető kerítése, amely a környezettől való elkülönülést, az ott nyugvók védelmét egyaránt szolgálta, és az ott emelt szertartásterem az egylet tagjainak adományaiból épült fel. A halottasház Weisz Dávid, Weisz Vilmos, Spitzer Márk, Weisz Mór, Pick Miksa és Roger Ferencné adományaiból készült el. A szertartásterem belső falán elhelyezett emléktáblák ma is őrzik azok nevét, akik adományaikkal és tevékenységükkel sokat tettek a Szent Egylet céljainak megvalósulásáért. Az első táblán a temető területének adományozója Schwarz Éliás és felesége Rachel neve szerepel. A második táblán Weisz Mór neve (sírgondozásra tett alapítványt) és Steinbach Mórné született Bárány Netti („ki egész életét a szeretet művének szentelte") nevét örökítették meg. Weisz Lázár, Krausz Lipót és neje, Vida Aladár és Spitzer Marcell mint adományozók kerültek a harmadik emléktáblára. A Szent Egylet közgyűlésének egyhangú határozatát követően fekete márványtáblán állítottak emléket Kürschner Mórnak, aki több mint három évtizeden keresztül látta el az egylet elnöki tisztét. Az ő elnöksége alatt bővítették a sírkertet, megoldották a sírok kertészeti gondozását, és részben kőfallal vették körül a temetőt. 146 Kürschner Mór előtt Weisz Dávid, Weisz Vilmos, Mauthner Jakab, Steinbach Mór és Kremsier Dávid voltak a Chevra Kadisa elnökei. Kürschner 1920. évi lemondását követően Heisler Ferenc látta el az elnöki tisztet. 147 A fentebb bemutatott Szent Egylet szorosan kapcsolódott a zsidó vallás 146 Silberstein i. m. 29. 147 Uo. 29-30.
