A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

zsidósággal kapcsolatban meghozott, az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozása volt (1942. évi VIII. törvénycikk). A törvény az izraelita felekezetet visszaminősítette törvényesen elismert felekezetté, így elveszítették mindazokat a jogosítványokat, melyeket a korábbi, bevett vallásfelekezeti státus biztosított számukra. A megbélyegzést és az elkülönítést szolgálta az 1942. évi XIV. törvénycikk, amely véglegesen kizárta a zsidó hadköteleseket a fegyveres szolgálatból, ami azt jelentette, hogy valamennyi behívott zsidót munkaszolgálatra köteleztek. A bal karra erősített széles sárga karszalag viselésének előírásával a hadseregben vezették be elsőként a zsidók feltűnő megjelölését. A munkaszolgálatossá degradált és parancsnokainak kiszolgáltatott zsidóság egyik dél-dunántúli képző és elosztó központja Mohácson volt. A Siklósról behívottak közül vélelmezhetően többen teljesítettek ott szolgálatot.

101 Bálint Kálmán siklósi főjegyző 1945. szeptember 13-án készített jelentése szerint a nagyközség izraelita férfi lakói közül 20 személyt köteleztek munkaszolgálatra.

102 A zsidóság jogállását alapvetően érintő, úgynevezett negyedik zsidótörvényt Kállay miniszterelnöksége idején hozták. A törvény értelmében (1942. évi XV. törvénycikk) a zsidók nem birtokolhattak mezőgazdasági ingatlant. A zsidó tulajdonosok birtokait kisajátították. A földtulajdonlás lehetőségének elvesztése az emancipációs jogok végső felszámolását jelentette. E törvény végrehajtása során fosztották meg Spitzer Zsigmondot kistapolcai birtokától. A több száz holdas birtokból juttatást igénylőket a helyi hatóságok azzal utasították el, hogy a miniszteri utasítás értelmében a földbirtok hasznosítása az Országos Földhitelintézet hatáskörébe került: házhelyeket osztanak ki, illetve földhaszonbérleteket létesítenek.

103 A fentebb említett mezőgazdasági ingatlanon túl Freund Miklós és három társa tulajdonában volt 5 kataszteri holdnál nagyobb (pontos kiterjedéséről nincs adat) szőlő, amit a rendeletnek megfelelően ugyancsak zárlat alá helyeztek.

104 A sorozatos zsidóellenes intézkedések nyomán a siklósi zsidók egyre nagyobb számban vesztették el egzisztenciájukat és egyre többen életfeltételeikben is a perifériára szorultak. Mindezek ellenére a zsidóság számára Magyarország viszonylag biztonságos helynek számított a szomszédos ál101 BML Siklós nk. ir. 4099/1949. Kretsch Imre kereskedősegédet 1942 áprilisában hívták be, s Mohácsról 1944-ben a frontra irányították. 102 Uo. 4474/1945. 103 BML Siklósi j. fszb. ir. 2107, 2108/1943. 104 Uo. 2593/1942. A járásban Kórós községben Fejér Imre budapesti lakosnak volt földbirtoka. A törvény megjelenését követően a haszonbérleti szerződések életbelépését a megyei gazdasági albizottság nem engedélyezte, mert földje a törvény alapján a magyar államra szállt. Uo. 666, 667, 668/1943.