A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

A társas érintkezésben lassabban oldódtak a felekezeti különbségek. A század utolsó harmadában alakuló egyesületek, társulatok által szervezett dalestek, műkedvelő előadások, később a táncvigalmak azonban egyre gyakrabban teremtették meg az együtt szórakozás fórumait. A siklósi zsidó polgárok tevékenyen részt vettek az egyesületek munkájában, nem egy esetben az egyesületek vezetőségében. (A Siklósi Iparos Olvasókör elnöke Böhm Hugó volt,

63 a Siklósi Színpártoló Egylet titkári teendőit Vida Aladár látta el).

64 A soknemzetiségű és felekezetű Siklós békésen, kiegyensúlyozottan élte mindennapjait zsidó lakosaival. A kortársak úgy jellemezték ezt az együttélést, mint amit nem zavart meg antiszemita közjáték. A polgárosodás sikerével szorosan összefüggött a zsidóság asszimilációja, az a rendkívül komplex, ellentmondásokat is hordozó történelmi folyamat, melynek során a Siklósra beköltözött zsidóság nyelvileg, kulturálisan úgyszólván két nemzedék alatt elmagyarosodott. Ebben a folyamatban a hitközség tudatosan gyakorolt magyarosító hatása is érvényesült, elsősorban az iskolai oktatáson keresztül. A nyelvi magyarosodás részét képezte a társadalmi integrációnak, hiszen az iskolában nemcsak az uralkodó elit nyelvét tanították, de a magyar nemzetállamiság értékeit is közvetítették, megismertették a magyar kultúrát, s mindezek elősegítették a zsidó-magyar, magyar-zsidó identitás kialakulását. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Siklós 5791 főnyi össznépességéből magyarul beszélt 5688 fő. Végül meg kell említeni az egyéni asszimiláció olyan jelenségeit is, mint a névmagyarosítás. Ez a zsidó „másság" formális megszüntetéséhez kapcsolódó aktus a 19. század végéig nem volt túl gyakori a siklósi zsidók körében, 1895-ig csupán ketten magyarosították a családnevüket.

65 A későbbiekben a névmagyarosítók száma növekedett. Pontos adattal azonban nem rendelkezünk, 1898-ban Weisz Vilmos fiai, Vida, Kürschner Mór fiai Szűcs nevet vettek fel.

66 A hitközség születési anyakönyvéből példaként felsorolunk néhány névváltoztatást: Spitzer Lajos (1891) 1910-ben Sós, Schlesinger Nándor (1890) 1910-ben Székely, Ungár Manfréd (1892) 1910-ben Mikes, Spitzer Dezső (1893) 1910-ben Sós, Weisz Henrik (1890) 1911-ben Kertész, Weisz Géza (1888) 1911-ben Kertész, Singer Sándor (1889) 1913-ban Székely és Krausz Rezső (1891) 1916-ban a Harsányi nevet vette fel. 63 Bálint Ferenc: Siklós monográfiája. Siklós, 1928. 90. 64 BML Bvm. egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye, Siklós. 65 Deutsch Márk Dömötörre és Klein Adolf Kisre magyarosított. Nagy Imre Gábor: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895. In: Baranyai Helytörténetírás 1990/1991. Pécs, 1992. 290-294. 66 Siklós és Vidéke, 1898. jan. 30. és ápr. 24.