A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - ÓDOR IMRE Egy főispáni beiktatás „koreográfiája" a reformkori Baranyában

keretezte, és a dagályosság jellemezte, mint ez az eseményt követően, Budán kinyomtatott „Beszédek"-bő\ jól követhető. 42 Ezen túlmenően néhány koráb­ban általunk valószínűsített esemény igazolására is alkalmas a többnyire túl­burjánzó, agyoncizellált szöveg elemzése. A főispán határszéli „felelet"-)éhzn megindokolja a beiktatás megtartását, illetve időpontját: „Ha egyedül szívem vágyódását követhettem volna á Tek. Nemes Vármegye meghívása után, megjelené­sem siettetését e díszes Megye kehelébe ... illy hosszú időre nem halasztottam volna; - s édes Hazánknak áldozott szolgálatim szüntével... megjelenhetek." 43 (Utóbbi kitétel az országgyűlés befejeztére utal.) A helyismeretről, továbbá a baranyai nemességhez (kivált a Siskovics és Kajdacsy famíliákhoz) fűződő rokoni kapcsolatairól is árulkodnak Somssich Pongrác válaszbeszédének sorai: „.. .Oröm-telve s nyílt kebellel sietek tehát azon Nemes Megye Egyeteméhez, mellyhez régi esmertség, különös barátság s atyafiság csatol...'"' 3 '' 3 ' Az pedig, hogy hol volt a főispán pécsi szállása - egyéb támpont híján - Répás Leopold beszédéből derül ki, eszerint Somssich Pongrác Pécs bel­városában „Edes-Annyának lakában... rezideált".* 5 A legfontosabb mondanivalót - természetszerűleg - a főispán székfoglaló beszéde tartalmazza. Terjengőssége ellenére Somssich Pongrác megnyilatko­zása szónoki fordulatokkal építkező programbeszéd, amely nagy ívű törté­neti áttekintéssel kezdődött. Elsősorban Baranya megye középkori történe­tére, kiemelkedő eseményeire, helységeire és személyiségeire tért ki (Siklós, Mohács Pécs, Nagy Lajos, Janus Pannonius), de a közelmúlt hírességeit (Kli­mo, Koller, Szepesy) sem hagyja említés nélkül. Hosszabban elidőz főispáni elődjeinél, méltatva személyes érdemeiket. 46 Beszéde második része országos helyzetelemzés és politikai „arspoetica", amely a Habsburgokhoz intézett hű­ségnyilatkozaton túl, főként intelmeket tartalmaz, és hitet tészta „fontolva haladás" reformkori konzervatív irányzata mellett. „...Járjunk Őseink nyom­dokain, a Törvények biztos ösvényén, s iparkodjunk jó Királyunk atyai szándékait híven tellyesíteni... az elveteinült féktelenségnek soha helyet ne adjunk; mert csak ez azon ellenség, melly tanátskozásainkat lehetetlenné teszi, s hiú álnok tsalfa színe alatt bennünket önszabadságunk legyilkolásával fenyeget".' 3 ' 1 Baranya megye vezetői kellő lojalitással nyilatkoztak meg üdvözlő beszé­deikben. Siskovics alispán például a következőképpen bókol főispán-sógo­42 Lásd a 36. sz. jegyzetet. 43 Lásd Beszédek... i. m. 6. 44 Uo. 45 Lásd Beszédek... i. m. 7. Édesanyja, özvegy Somssich Józsefné (született Ürményi Mária) ekkor az Apáca utca 4. sz. házban lakott. Lásd Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Pécs, 1978. 161. 46 Lásd Beszédek... i. m. 13-17. 47 Uo. 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom