A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - ÓDOR IMRE Egy főispáni beiktatás „koreográfiája" a reformkori Baranyában

király Cienfuegos főispáni kinevezésével egy napon, 1736. május 2-án Laxenburgban bízta meg Berényit. A beiktatásra Fabiankovics György helytartósági tanácsos kapott megbízást, mint királyi biztos. 1736. augusztus 28-i levelében közölte, hogy Cienfuegos helyett Berényi Zsigmondot fogja beiktatni, mint annak teljhatalmú helyettesét. A vármegye Smakker Péter vezetésével azonban küldöttséget indított a királyi biztoshoz, hogy a főispáni helyettesnek van-e joga az esküt letenni, mert a törvény a mások helyetti eskütételt nem engedi meg. A királyi biztos válaszára a vármegye elfogadta ugyan, hogy Berényi az esküt Cienfuegos helyett letehesse, ám még gondolkodtak azon, hogy a beiktatás után a helyzet tisztázása érdekében a Helytartótanácshoz fordulnak. Erre azonban mégsem került sor, hiszen ennek a „hivatalos aktus" után nem sok értelme lett volna. Az 1736. szeptember 17—i ünnepélyes beiktatás Thurn gróféhoz hasonlóan zajlott.

16 Cienfuegos halála után Berényi Zsigmond lett a pécsi megyéspüspök. 1739. december 4-én pedig már Baranya és Tolna vármegye főispánjává is kinevezte az uralkodó. A főispáni beiktatására 1740. december 4-én került sor, melyet galántai Esterházy János, mint királyi biztos végzett a már ismertetett szertartás szerint. (Jellemző, hogy Esterházy Jánosnak a szokott 100 arany beiktatási díj helyett 200 aranyat fizettek ki, úgymond szép latin nyelvű beiktatási beszédjéért.) Berényi Zsigmond püspök-főispán aktívan részt vett a közgyűléseken és egészen 1748. szeptember 25-én bekövetkezett haláláig ellátta a pécsi püspöki és a Baranya vármegyei főispáni tisztet. Ettől kezdve 1751-ig a főispáni szék három évig betöltetlen volt.

17 Baranya megye utolsó és egyben talán legjelentősebb püspök-főispánja Klimo György (Lopasso, 1710. ápr. 4. -1777. máj. 2. Pécs) volt. Klimo György esztergomi kanonokot 1751. július 30-án nevezte ki az uralkodó, Mária Terézia pécsi püspökké, és ugyanazon a napon Baranya és Tolna vármegye főispánjává. Tisztségeit haláláig töltötte be. Püspökké 1752. március 5-én szentelte fel Pesten báró Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek. Baranya vármegye főispánjává 1752. április 17-én Pécsett, Tolna vármegye főispánjává 1752. április 20-án Bonyhádon iktatta be fényes ünnepségek közepette a kiküldött királyi biztos - ezúttal is - báró Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek. A pécsi beiktatáson az új főispánt a megyei karok és rendek nevében Fonyó Sándor kanonok köszöntötte.

18 Gróf Festetics Pált, az udvari kamara alelnökét, a Szent István Rend lovagját 1777. május 16-án nevezték ki Baranya vármegye főispánjává. Festetics 16 Fallenbüchl i. m. 64.; Németh i. m. 571-573.; Borsy Károly: Pécs püspökei a török idó'k után. Pécsi Szemle 4, 2001. tavasz. 27-28. 17 Fallenbüchl i. m. 64, 101.; Németh i. m. 573-582.; Borsy i. m. 28. 18 Németh i. m. 582.