A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - ÓDOR IMRE Egy főispáni beiktatás „koreográfiája" a reformkori Baranyában

főispáni" tisztet évszázadokon át a megyés püspökök töltötték be. A török hódoltság kezdetétől a székhelyüktől távol élő pécsi püspökök a 16. századtól 1777-ig viselték a kettős tisztséget. Ezt követően az uralkodók (Mária Terézia, II. József I. Ferenc, V. Ferdinánd) aulikus világi főrangúakat, valamint növekvő számban feltörekvő, az uralkodókhoz szerfölött lojális köznemeseket neveztek ki főispánnak, illetve főispán helyettesnek.

5 A vármegye főbb tisztségviselői a török hódoltság után A közel másfél évszázadra nyúlt török uralom, s főként a visszafoglaló háború nyomán falvak sokasága néptelenedett el Magyarországon. A természeti kincsekben gazdag, virágzó településeiről híres Baranya is pusztává lett. Sokat szenvedett, megfogyatkozott népessége számára 1686 őszén ért véget a hódoltság.

6 A török végleges kiűzését a Harsány-hegyi győztes ütközet (1687. augusztus 12.) tette lehetővé, ám Sziget várát, a térség legjelentékenyebb erődítményét csak 1689-ben sikerült visszafoglalni és a háború pusztító seregjárásaival, nyomorító szolgáltatásaival még csaknem egy évtizedig elhúzódott.

7 Bécs a visszafoglalt országrészeket a császári seregek által meghódított területnek tekintette és a fegyver jogán (jure belli), kizárólag maga kívánt rendelkezni felette. A roppant hadikiadások fedezésére az ún. újszerzeményi területeket tekintették a legjobb bevételi forrásnak. Már a 16. század végén, Rudolf császár uralkodása alatt felmerült a gondolat, hogy a töröktől fegyverrel visszafoglalt területek birtokosai a visszakapott jószágaikért fizessenek váltságdíjat a kincstárnak. Ezt a „sarcolási" elképzelést elevenítették fel az 1680-as évek végén, a felszabadító háborúk sikereit követően.

8 „A töröktől visszafoglalt területeken csak azok tarthatják meg birtokaikat - oktatta ki Rada5 A főispánok működési idejét megyénként közli Fallenbüchl i. m. 62-110. 6 Kalmár Gusztáv: A török uralom hatása a Dunántúl népességére. In: Föld és Ember (IX). 2. sz. 1929. 49-63.; Taba István: Baranya megye népessége a XVII. század végén. Pécs, 1941. 7 Lásd Szakály Ferenc: Hungária eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól 1686-1718. Bp., Corvina, 1986.; Szita László: A török világ vége Baranyában. Baranya, 1989. 1-2. sz. 27-42.; Varga J.János: A török elleni felszabadító háború hadmozdulatai a pécsi egyházmegye területén. In: A Pécsi Egyházmegye a 17-18. században. (Seria Históriáé diocesis Quinqueecdesiensis I. Szerk. Fedeles Tamás-Varga Szabolcs). Pécs, 2005. 18-24. 8 Mezősi Károly: A fegyverjog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területen. Századok, 1942. 179-195.; Odor Imre: Baranya nemesi társadalma a török hódoltság utáni Baranyában. In: Baranyai Történetírás 1990/1991. Pécs, 1993. 243-244.