A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)
Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - BORSY JUDIT A Pécsváradi közalapítványi kerület tisztviselői, alkalmazottai a 19. század első felében
Bevezetés A hasznos munkát nem végző, szemlélődő szerzetesrendek felszámolása az 1770-es évektől napirenden volt. A különböző rendeket nem egy időpontban törölték el, ez mintegy másfél évtizedig elhúzódó folyamat volt. Az is előfordult, hogy ugyanannak a rendnek a javait sem egyszerre vették el. A feloszlatott szerzetesrendek birtokai három (az egyetemi, a vallás és a tanulmányi) alap tulajdona lett, ezeket összefoglalóan közalapítványnak nevezték. Volt még egy negyedik, kisebb alap is a Teréziánum, melynek fő vagyona a bátai, bencés uradalomból állt. A szerzetesrendek javainak sorsa változatos képet mutat. A Baranya és Tolna megyében lévő szerzetesrendi birtokok mind a négy alaphoz tartoztak. A pécsváradi bencés apátság három uradalma (pécsváradi, bozsoki, versendi) az egyetemi alaphoz került, a földvári bencés uradalom 1810-től szintén az egyetemi alapé volt (1809-ig a tanulmányi alapé). A szekszárdi, ugyancsak bencés szerzetesrendi uradalom a tanulmányi alapot gazdagította. A pálosok birtokai valószínűleg országszerte a vallásalaphoz kerültek, így a pécsi pálos kolostor mágocsi uradalma is. A vallásalap másik baranyai uradalma a budai apácák vajszlói uradalma lett. A pécsi pálosok szentkúti rezidenciája, a pécsi pálos kolostor épülete, valamint az ágostonrend, dominikánus rend és a kapucinus rend pécsi épületei és egyéb berendezési tárgyai, a könyvtáraik kezdetben szintén a pécsváradi kerület kezelésében voltak, de ezeket a javakat a 19. század első éveire sorban eladták. A közalapítványi birtokok felsőbb irányítása az egész ország területén központosított volt. A Magyar Kamara 1793-ig igazgatta az alapok birtokait, 1794-től a Helytartótanács kezében volts maradt 1848-ig. 1 1851-től a császári pénzügyi hatóságok kezelték, s 1866-ban a Helytartótanács egyik leglényegesebb követelése volt, hogy visszakapja az alapítványi vagyon kezelését. 2 1867-től megszűnésükig a Vallás- és Közoktatási Minisztérium irányítása alatt álltak. A közalapítványok jogi ügyeit a Királyi Jogügyigazgatóság illetve később a Közalapítványi Ügyigazgatóság intézte. Az egész országot behálózó közalapítványi birtok területi alapon volt felosztva kerületekre, mely kerületek mindegyike több szerzetesrend uradalmából állt, és így természetes, hogy majdnem mindegyikhez két-három vagy akár mind a négy alap birtokai is tartoztak. II. József tíz kamarai adminisztrátor által vezetett kerületet hozott létre. Az egyes kamarai adminisztrátorok igen nagy területen elszórtan lévő, nemcsak közalapítványi birtokokat irányítottak. A pécsi kamarai adminisztráció pécsváradi adminisztrátora Pécsett székelt. I. Ferenc 1793-ban átszervezte 1 Felhő Ibolya-Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. Bp., 1961. 542. 2 Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp., 1965. 117, 428.
