A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

tatvány- és kéziratgyűjteményét (1818-ban soproni könyvtárát is), megteremtve ezzel az Országos Széchényi Könyvtár, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait.

258 Kitüntetései: cs. kir. aranykulcsos (1776), valóságos belső titkos tanácsos (1785), Szent Januarius rend (1792), az Aranygyapjas rend lovagja (1808).

259 Szily Tamás, nagyszigeti (1866. márc. 18. Pécsvárad -1929. febr. 9. Gödreszentmárton), Szily László baranyai alispán és kisjeszeni Jeszenszky Ilona fia. Testvérei: Borbála, Pongrác, László és Ádám. Neje Somssich Borbála, fia Márton. A népes és virágzó család első ismert őse Márton (1662-1724), aki Horvátországból települt vissza Somogy megyébe.

260 Középiskoláit Pécsett, Sopronban és Budapesten, a gazdasági akadémiát Mosonmagyaróvárott végezte. Német-, Francia-, Olaszországban és Belgiumban járt tanulmányúton. Onkéntesi évét a 10. huszárezrednél szolgálta le, ahol tartalékos hadnaggyá nevezték ki, később áthelyezték a 8. huszárezredbe. Tanulmányai befejeztével átvette a gödreszentmártoni családi birtok vezetését. Állattenyésztési felügyelő, majd 1902 és 1910 között országos tejgazdasági felügyelő lett.

261 Az uralkodó a belügyminiszter előterjesztésére 1910. febr. 17-i legfelsőbb elhatározásával nevezte ki Baranya vármegye főispánjává. A megye 1910. márc. 5-i rendkívüli közgyűlésén foglalta el a főispáni széket és vette át a megye kormányzatát. A főispáni hivatalt márc. 7-én adta át neki Stenge Ferenc alispán. Évi 10000 koronás fizetését márc. 1-től, 2 000 koronás lakpénzét máj.^ 1-től utalványozták. O volt Mátyás király uralkodása óta a második megyebeli születésű főispán. Jeles családfát tudhatott magáénak: a dédapja, Siskovics József, a nagyapja, Jeszenszky Ferenc és az édesapja, Szily László egykoron a megye alispánjai voltak. Székfoglaló beszédében legfőbb célkitűzésének a megye gazdaságának fejlesztését tekintette, elsősorban a mezőgazdaságot és azon belül különösen a tejtermelő szarvasmarha-tenyésztést, valamint a bortermelést, de nem kívánt megfeledkezni az iparról, a kereskedelemről és a népoktatásról sem. Nem rendelkezett ugyan jogi, közigazgatási ismeretekkel, viszont még a politikai ellenfelei is jó gazdának, elsőrendű mezőgazdásznak tartot258 „Széchenyi Ferencz" In: Szinnyei i. m. XIII. k. 494-498.; „Széchényi Ferenc" In: Magyar Nagylexikon. 16. k. Bp., 2003. 549. 259 Nagy Iván i. m. 10. k. 524. 260 Kempelen i. m. X. k. 182-185.; BML Pécsvárad r. k. ker. akv. 1866. 261 Parlamenti almanach az 1922-1927. évi nemzetgyűlésre, i. m. 399-400.; Magyar országgyűlési almanach 1927-1932. i. m. 281-282.