A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

1956-ig diplomáciai szolgálatot látott el: helsinki (1949. szept. 29. -1950. dec. 13.), szófiai (1950. dec. 13.-1954. szept. 1.), moszkvai (1954. szept. 1.-1956. júl. 30.), ulánbátori (1954. szept. 8. -1956. aug. 4.), majd belgrádi (1956. aug. 7. -1956. okt. 25.) magyar követ, ill. nagykövet. Az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik vezetó'je, miniszterelnök-helyettes (1956. nov. 4. -1958. jan. 28. ), miniszterelnök (1958. jan. 28.-1961. szept. 13.), majd államminiszter (1961. szept. 13. -1965. jún. 30.)

]79 Hruscsov eredetileg őt szánta az 1956-os forradalom utáni rendszer vezetőjének, végül Kádár János mellett döntöttek. 1961 szeptemberétől meg kellett válnia vezető tisztségeitől, mert részese volt egy sztálinista főtiszti összeesküvésnek, bár 1965. évi nyugdíjazásáig tagja maradt a kormánynak. F. m.: Egységben a békéért, a szocializmusért. Válogatott beszédek, írások. Bp., 1959.; Viharos út. Önéletírás. Bp., 1966.; Három forradalom hőse. Münnich Ferenc válogatott Beszédei és írásai. Sajtó alá rendezte Hetes Tibor. Bp., 1986.

180 Nesselrode Vilmos Ferenc, báró, majd gróf (1652. Westfália -1732. szept. 29. ). A családnak nincs magyarországi ága. 1695. dec. 4-én báró Nesselrod Fülöp Vilmos, 1729-ben gróf Nesselrode János Herman Ferenc nyert magyarországi indigenátust. Birodalmi grófi rang kelte Bécs, 1705. szept. 4.

181 Pályáját jogász-diplomataként kezdte, később választotta a papi hivatást. Előbb kölni kanonok, majd székesfehérvári prépost. 1703. ápr. 19-én nevezte ki az uralkodó pécsi püspökké. A püspöki kinevezése római megerősítése után lett misézőpap, korábban csupán az alszerpapi rendet vette fel. Baranyában azonban harcok dúltak, 1704-ben előbb a kurucok, majd a „rácok" pusztították el a várost és a megyét. Csak a Rákóczi szabadságharc bukása után jött a megyéjébe. 1711. szept. 24-én szentelte fel püspökké Csáky Imre kalocsai érsek.

182 1686 után neki sikerült először elismertetni a pécsi püspökök baranyai és tolna örökös főispáni jogát, melyet ezután zavartalanul bírtak az utódai 1777-ig. Kinevezésének időpontja bizonytalan. Fallenbüchl Zoltán szerint 1703. júl. 30-án nevezték ki Baranya vármegye és 1703. szept. 12-én Tolna vármegye főispánjává. Németh Béla szerint 1703. ápr. 27-én nevezte ki az 179 Bölöny: Magyarország kormányai... i. m. 103-106., 352-353. 180 „Münnich Ferenc" In: Britannica Hungarica. XIII. k. Bp., 1999. 264.; írod.: Botos János: Münnich Ferenc. Párttörténeti Közlemények (1886-1967), 1986. 3. sz. 165-194. 181 Nagy Iván i. m. 8. k. 140.; Kempelen i. m. VII. k. 460.; Gudenus i. m. II. k. 357. 182 Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb adatok a „rác" és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról. In: Baranyai Helytörténetírás 1974-1975. Pécs, 1976. 95-120.; Borsy: Pécs püspökei... i. m. 25-26.; Németh i. m. 528.