A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

A konzervatívok és liberálisok ellentéte 1847-ben Baranyában is kiéleződött, miután gróf Batthyány Kázmér megszervezte a helyi ellenzéki liberális pártot. Az 1848. jan. 18-i tisztújításon a választási korrupció és az általa felvonultatott katonai erő még a konzervatívok győzelmét hozta, de a liberálisok már készülődtek a visszavágásra. Hamar eljött ez a pillanat, mert a márciusi forradalmat követő márc. 19-i megyegyűlésen a liberálisok kezébe került a hatalom. A konzervatívokkal együtt visszavonult a politikai élettől, hivatalosan nem mentették fel ugyan, de erre a forradalmi változások miatt nem is volt szükség.'

70 1849. jan. 30-án nevezte ki Baranya megye cs. kir. biztosává WindischGrätz herceg.

171 Hivatalviselése rövid ideje alatt a rá a rótt politikai rendcsináláson túl (önkormányzatok betiltása, új tisztviselők kinevezése, forradalmi elemek elleni eljárás, katonaság ellátása, adóbehajtás stb.) igen keveset tehetett, hiszen a szabadságharc még nem ért véget, és az igazi hatalom a katonai parancsnok kezében volt. Haladó intézkedései közé tartozott, hogy Pécs városánál szétválasztotta az igazgatást és a bíráskodást.

172 A pécsiek hálásan emlékeztek meg róla, mert elérte a városra kivetett 100000 és 200000 pengőforintos hadisarc elengedését. A kortársak úgy tudták, hogy éppen az engedékenységéért menesztették.

173 Megbízatása az új kerületi főbiztosságok (főispánságok) felállítása kapcsán, 1849. okt.-ben szűnt meg. 1849. okt. 16-án tudatta Pécs város tanácsával, hogy az elintézetlen ügyiratokat átadta a kerületi főbiztosnak.

174 A szabadságharc leverése után a konzervatívok egyik vezére. 1859-től a Birodalmi Tanács tagja, részt vett az 1860. évi Októberi Diploma kidolgozásában. 1860. okt. 30-án az uralkodó tárnokmesterré nevezte ki, ráruházta a Helytartótanács elnökletét és az ország politikai közigazgatásának ideiglenes vezetését. Hivatali működését nov. 16-án kezdte meg. 1861. okt. 29-én adta be lemondását, és az uralkodó nov. 3-án bocsátotta el állásából. Az uralkodó 170 Nagy Imre Gábor-Odor Imre-Radnóti Ilona: Pécs-Baranya 1848-1849-ben. Pécs. (Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 4.) Pécs, 1998. 3-12. 171 Tegzes Ferenc: Baranyai-pécsi kronológia 1848/49. In: Baranyai Helytörténetírás 1973. Pécs, 1973. 416. 172 Kajtár István: Pécs szabad királyi város tanácsának működése 1848-49-ben. (A pécsi tudományegyetem jogtörténeti tanszékének kiadványai 1. sz.) Pécs, 1975. 31-32. 173 BML Pécs tan. jkv. 2599/1849.; Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika 1848-1849. In: Baranyai Helytörténetírás 1973' Pécs, 1973. 200.; Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849-1850. Uo. 141-142.; Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848-49ben. Uo. 83-85.; Szita János: Baranya vármegye közigazgatása a neoabszolutizmus idején (I.) In: Baranyai Hely történetírás 1980. Pécs, 1981. 385. 174 BML Pécs tan. ir. 2599/1849.; Sashegyi i. m. 181.