A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

a megye „tulajdon remek neveltjét" tisztelte benne, és gyorsan jutott előre a hivatali ranglétrán. 1837. jan. 26-án Somssich Pongrác főispán tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki, másfél év múlva, az 1838. július 3-i közgyűlésen pedig tiszteletbeli főjegyzővé léptette elő.

164 Az 1839. máj. 21—i megyegyűlésen országgyűlési követté és másodalispánná választották, az utóbbinál a Majláth-család több évszázados érdemeire tekintettel még a jelöléstől is eltekintettek a megye rendjei.

165 Az 1842. szept. 14-i közgyűlésen közfelkiáltással első alispánná választották. A következő évi, máj. 2-i közgyűlésen a megye országgyűlési követe lett.

166 1845-ben, az adminisztrátori rendszer életbe léptetésekor, felmentették a megyék kormányzása alól azokat a főispánokat, akik nem vállalták, hogy állandóan a megyéjükben tartózkodnak, és helyettük helytartókat (adminisztrátorokat) neveztek ki. Mivel Somssich Pongrác főispán országos tisztsége és hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott eleget tenni a fenti előírásnak, 1845. márc. 19-én az uralkodó Majláthot nevezte ki Baranya megyei főispáni helytartónak. Nagyon fiatalon, 26 évesen került ebbe a tisztségbe. Az 1845. máj. 21-i beiktatás fényes ünnepségek között zajlott le. A kinevező okirat név szerint, évszázadokra visszamenően említette a Majláth család több tagját, és kiemelte az uralkodóhoz való hűségüket. Előírta, hogy az új adminisztrátor köteles a megyében lakni, a közgyűléseken, a polgári és büntető törvényszéken elnökölni és a királyi parancsokat betartatni.

167 Az uralkodó gróf Somssich Pongrác felmentésével egyidejűleg, 1847. nov. 4-én nevezte ki Baranya vármegye főispánjává, és egyúttal felmentette a királyi biztos által történő ünnepélyes beiktatástól. A nov. 30-i közgyűlésen tett esküt.

168 Majláth a kormányzat és a konzervatívok olyan hűséges, ám rendkívül tehetséges politikusaként tevékenykedett, aki nagyon sokat tett megyéje fejlesztéséért (pl. a Pécsi takarékpénztár megalapítása, Pécs-Mohácsi Vasút terve stb.)

169 1902/1847.; Sonkoly Károly: A pécsi Majláth-palota. Pécsi Szemle 2, 1999. nyár. 20-21., 27-29. 164 BML Bvm. kgy. jkv. 228/1837. (márc. 13.), 1179/1838. (júl. 3.) 165 BML Bvm. kgy. jkv. 1749, 1751/1839. (máj. 21.) 166 BML Bvm. kgy. jkv. 3780/1842. (szept. 14.), 1408/1843. (máj. 2.) 167 BML. Bvm. kgy. jkv. 1845. május 21. és 1446, 1447/1845.; Németh i. m. 666-671., 675. 168 BML. Bvm. kgy. jkv. 4108, 4109, 4010, 4113, 4114 /1847. (nov. 30.) 169 Rayman János: Törekvések a pécs-mohácsi vasút létrehozására 1842 és 1853 között. Pécsi Szemle 6, 2003. tavasz. 29.; A Pécsi Takarékpénztár egyik alapítója, 1854-től elnöke volt. A Pécsi Takarékpénztár Rt. Története. Sajtó alá rendezte Siptár László. Pécs, 1996. 13, 17.