A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - FEDELES TAMÁS - HORVÁTH ISTVÁN A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845)

södésben látja, mely „a szimbolika és a reprezentáció terén is kifejezést''' nyert.

9 Ez a pecsét ovális alakú, mérete 80x50mm.

10 A körirat övezte, zárt mezőbe a következő pecsétképet vésték: „oszlopok tartotta, háromkaréjos ívvel záródó baldachin alatt gyöngysorból álló glóriával övezett trónoló Szent Péter. Az apostolfejedele?// állatfejekkel díszített faldistorium on ül. Behajlított jobbkezében hatalmas kulcsot tart, baljában pedig könyvet. A patrónus alakja 'mellett jobbról és balról monogramja, az Sfanctus] P[etrus] látható. A baldachin homlokzatát [...] öt árkádos épület díszíti, az épületeken fiatornyok figyelhetők meg." Körirata: S[IGILLVM] CAPITVLI ECCL[ES]IE QVINQVE ECCL[ES]IEN-[SIS].

n Ezen a pecséten 1278 és 1296 között egy kisebb módosítást hajtottak végre: a „P" szigla fölé „egy tekeredő szalagra emlékeztető jelet véstek", ennek okát azonban nem ismerjük.

12 A 13. század közepétől növekedett a hiteleshely forgalma, differenciálttá vált az oklevél-kiállítás. Egyre gyakrabban állított ki a hiteleshelyi kancellária zárt (litterae clausaé) és nyílt (litteraepatentes) okleveleket, mely tendenciával párhuzamosan csökkent a privilegiális alakban kiállított diplomák száma. Az új oklevelek megerősítéséhez szükséges volt egy kisebb, kevésbé díszes sigillwm használatára. Ennek a kisebb pecsétnyomónak az elkészítésére - az ismert lenyomatok alapján - 1261 és 1268 között került sor. Ez a pecsét szintén ovális alakú, és 55x35 mm nagyságú volt. „Pecsétképén egy balról kinyúló kéz két rombuszban végződő nagy kulcsot tart. A pecsétmező jobb oldalán egy szabálytalan nyolcágú csillag található, amely felett a privilegiális pecsétre utólag rávésett szalaggal pontosan megegyező jel látható." Körirata: +S[IGILLVM] C/AP/ITVLI QVINQVE-EC[C]-L(ES)IENSIS (1. kép).

13 Az 1290-es években a hiteleshelyi kancellária belső adminisztrációjának ügymenete szükségessé tette, hogy a káptalan jegyzőjének saját pecsétnyomója legyen. Sajnos az okleveleken ma már csak nyomai láthatóak, így pusztán annyit tudunk erről, hogy mintegy 22 mm átmérőjű, kerek pecsét volt.

14 Koszta és Takács is úgy vélekedtek, hogy a káptalan a 13. századot követően nem vésetett új typariumot, azaz a középkor későbbi évszázadaiban is a régi pecsétnyomókat használták.

15 Egy 1356-ban kelt oklevél corroboration alapján azonban feltételezhetjük, hogy egy újabb pecsétet vésetett a testület a 14. század '50-es éveinek elején. Egy 1356. október 10-én kelt oklevélben még a szokásos formulát találjuk („litteras nostras privilegiales sigilli nostri munimi9 Uo. 55-56. 10 Koszta László: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi tevékenysége (1214-1353). (Tanulmányok Pécs Történetéből 4.) Pécs, 1998. 55. 11 Uo. 54. 12 Uo. 56. 13 Uo. 59. 14 Uo. 60. 15 Uo. és 'lakács: A magyarországi káptalanok... i. m. 35. 2.