A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

litikától, majd 1881 és 1887 között a pécsváradi kerület Szabadelvű párti képviselője. Az 1884-1887-es országgyűlési ciklusban kapta meg a MohácsMargitta szigeti védtöltések kormánybiztosi megbízatását, amelyet évtizedeken át ellátott. 1887-ben újból a pécsváradi választókerület országgyűlési képviselőjévé választották, ám mandátumáról le kellett mondania, mert Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánjává nevezte ki az uralkodó. A főispánságtól ugyancsak az összeférhetetlenségi törvény miatt kellett megválnia, mert 1896-ban újból megnyerte az országgyűlési választásokat a pécsváradi kerületben. Az 1896—1901-es országgyűlési ciklus idején érte el pályája legmagasabb közjogi méltóságát, 1898-ban képviselőházi alelnök lett. Ennek, a kiélezett politikai viszonyok miatt már nem tudott maradéktalanul megfelelni. Egy obstrukciós vita során idegei felmondták a szolgálatot, ezért lemondott. A következő ciklusban már nem is jelöltette magát képviselőnek, és visszavonult a politikai élettől. Elete legtermékenyebb időszaka az egy évtizedes főispánság volt. 1887. ápr. 10-én nevezte ki az uralkodó Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánjává. Két napos, fényes ünnepségek (díszbandériumok, ebédek, fogadások, tisztelgő küldöttségek, fáklyás menet stb.) keretében iktatták be magas méltóságába. 1887. máj. 9-én Baranya megye főispánjának esküdött fel, másnap Pécs város főispánjának iktatták be. A megyei beiktatásán Bartosságh Imre főjegyző hangsúlyozta, hogy Hunyadi Mátyás uralkodása óta ő az első megyebeli születésű főispán. Sokat tett a megyei közigazgatás rendbetételéért. Intézkedett a hátralékos ügyek feldolgozásáról, fegyelmi eljárást indított a hanyag tisztviselők ellen, javasolta a tisztviselők létszámának növelését, a legkisebb panasz felmerülése esetén is részletes vizsgálatot rendelt el, bárki fordulhatott hozzá panasszal. A halálakor kiadott nekrológ szerint főispánsága alatt rakódtak le a modern közigazgatás alapjai Pécsett és Baranya vármegyében egyaránt. Főispáni tevékenységének legerősebb oldala a lobbizás volt. Mai kifejezéssel élve kiváló reklámszakember volt, aki a Baranya megyei, főként Pécs városában tartott rendezvényeket a helyi kereteken túl országosan, sőt a monarchiában is népszerűvé, ismertté tudta tenni. A főispánsága idejére esett az 1888. évi pécsi országos iparkiállítás, az 1891. és 1892. évi királylátogatás, II. Vilmos német császár két vadászata, az 1896. évi millenniumi emlékünnepségek stb. Kormányzati kapcsolatait kihasználva sokat tett Pécs város fejlesztéséért. A főispánsága alatt építettek például Pécsett iskolákat, laktanyákat, ekkor adták át a királyi tábla épületét, a Nemzeti Színházat, ekkor emeltek szobrot Szepesy püspöknek stb. Főispáni állásából 1896. dec. 17-én mentette fel az uralkodó. Népszerűségét jelezte, hogy Baranya megye és Pécs városa egyaránt a szokásos mértéket messze felülmúló módon búcsúztatta. 1896. dec. 19-én Pécs városa impozáns