A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

esi és baranyai nemzeti ellenállás letörésére. Tisztségéből, saját kérelmére 1905. dec. 27-én mentette fel az uralkodó. A város közgyűlése a jegyzőkönyv szerint udvarias sajnálkozással vette tudomásul a távozását, és megemlékeztek róla, hogy főispánsága kilenc éve alatt sokat fejlődött a város. A megye közgyűlése Kardos Kálmán javaslatára jegyzőkönyvben örökítette meg az érdemeit, megfesttette az arcképét és emlékére alapítványt létesített. Az emlékalapítvány összege az alapító oklevél 1910. évi jóváhagyásakor 11086,52 koronát tett ki. Évi kamatait a megyei tisztviselők és alkalmazottak egy-egy gyermeke kaphatta közép- és felsőfokú tanulmányának folytatásához. Az alapítvány az első világháború után elértéktelenedett. Lemondása után a főispáni teendőket ideiglenesen Pécs városában Nendtvich Andor polgármester látta el, Baranya vármegye főispáni hivatalát pedig 1906. jan. 4-én a belügyminiszter szóbeli megbízására Koszits Kamill alispán vette át. A politikától megcsömörlött, és nem vállalt többé politikai tisztséget, hanem gazdasági területen tevékenykedett. 1910 februárjában megválasztották ugyan a Nemzeti Munkapárt végrehajtó bizottsága előadójának, ám e tisztségben csak az 1910. évi képviselőválasztások befejeződéséig és a Nemzeti Munkapárt megalakulásáig tevékenykedett. Pécsről is elköltözött, és csak az egykori legszűkebb baráti körével érintkezett. Méltatlan körülmények között hunyt el Csorváson, ahová 1951-ben telepítették ki Budapestről. Kitüntetései: porosz II. oszt. vörös sas- és korona-rend, SchaumburgLippe uralkodó herceg II. oszt. házirendje cserlombdísszel ékesített keresztje, Lipót-rend lovagkeresztje (1905).

110 Festetics (III.) Pál, gróf, tolnai (1722. dec. 7. Pozsony-1782. ápr. 7. Pozsony), Festetics Kristóf és Mezőszegedy Judit (Júlia) fia. Hat testvére volt, Lajos és öt leány. Nagybossányi Bossányi Julianna grófnőt 1751-ben vette feleségül. Gyermekei: Júlia (Széchényi Ferenc felesége, Széchenyi István édesanyja), György (a keszthelyi Georgikon alapítója), Erzsébet, Imre, Anna, János és József.

111 A gimnáziumot Sopronban kezdte, a felsőbb osztályokat Nagyszombatban végezte, ahol később jogot tanult. Tanulmányait Bécsben folytatta, Lipcsében Gottsched tanítványa. Hazatérése után joggyakornok a kőszegi kerületi táblánál. 1748-ban Sopron vármegye helyettes alispánjává, 1749-ben 110 A hivatkozásokat lásd Nagy Imre Gábor: Báró Fejérváry Imre Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánja (1897-1905). In: Tanulmányok Pécs történetéből. Szerk. Vonyó József-Pilkhoffer Mónika. Pécs, 2006. 165-197. 111 Gudenus i. m. I. k. 397-398.; Nagy Iván i. m. 5. k. 162-164. Keveredésre ad okot, hogy két Pál gróf élt egy időben: József fia (1725-1782) és Kristóf fia (1722-1782).