A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

aug. 1-én katonai szolgálatra vonult be, és 1915-ben orosz hadifogságba esett.. A Szovjetunióban múzeumőrként, majd középiskolai tanárként dolgozott. Ferganában megszervezte az első természettudományi múzeumot. 1918-ban belépett a bolsevik pártba. 1922-ben tért haza. Tanulmányait 1925-ben fejezte be, és szerzett kitüntetéssel doktori oklevelet. Szaktárgyai: természetrajz, vegytan, földrajz, geológia és zoológia. Pécs város számvevőségénél díjnok 1922. okt. 1-től. A városi felsőkereskedelmi iskola tanára 1923. szept. 1-től 1933. jún. végéig, amikor a Haraszti-féle kommunista szervezkedésért felfüggesztették, majd 1936. jan. 1-től nyugdíjazták. Ezután 1936. jan. 13-tól 1945. febr. l-ig a Trieszti Altalános Biztosító pécsi főügynökségének tisztviselője, illetve később főnöke.

63 1944 decemberében a MKP Pécs-Baranyai szervezetének egyik megalapítója, titkára. 1944. dec. 17-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés (1944. dec. 21.-1945. nov. 29.) képviselőjévé választották. Az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke, Dalnoki Miklós Béla 1945. jan. 4-én Debrecenben nevezte ki Baranya vármegye és Pécs törvényhatósági jogú város főispánjává, majd jan. 5-én közellátási kormánybiztosává. A főispáni teendőket ténylegesen 1945. jan. 20-ától látta el. Mivel a beiktatás már formasággá silányult, ezért csak később iktatták be: Pécs város február 15-én, Baranya vármegye március 6-án. O volt a megye és a város első kommunista főispánja. Főispánsága alatt a kommunista meggyőződés és az emberi tisztesség jellemezte. Sokat tett azért, hogy az orosz katonai megszállás elviselhető legyen, és ahol lehetett segített. Maga is kitűnően beszélt oroszul, jó kapcsolatot alakított ki a szovjet katonai hatóságokkal, és orosz származású felesége volt a tolmács az orosz katonai parancsnokságon.

64 Az 1945. évi őszi országgyűlési választások kisgazdapárti győzelmét követően a koalíciós kormányzat megállapodott abban, hogy Baranya megyében a kommunista főispánt kisgazdapárti váltja fel, ezért 1945 decemberében leváltották. 1945. dec. 19-én adta át a pécsi főispáni hivatalt Münnich Ferencnek, és dec. 24-én a Baranya megyeit Kertész Endrének. 1946 júliusában kinevezte a miniszterelnök Pécs város főispánjának. 1946. júl. 12-én vette át jegyzőkönyvileg Pécs város főispáni hivatalát Münnich Ferenctől. A júl. 31-i közgyűlésen iktatták be. Pécs város főispánja tisztségében a köztársaság el63 BML Pécs fó'isp. ált. ir. 614/1945.; Boros István iratai; Belügyminisztérium által engedélyezett névváltoztatások 1867-1913, 1902. I. félév.; Szita László: Dr. Boros István (1891-1890.) Baranyai Művelődés, 1985. 1. sz. 75-83. 64 BML Pécs kgy. jkv. 2/1945.; Magyar Közlöny, 1945. jan. 4.; Bvm. kgy. jkv. 3-15/1945. (márc. 6.); Szita: Boros... i. m. 77-78.