A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

az 1736. szept. 17-i megyei közgyűlésen iktatták be. Cienfuegos halála után 1739. dec. 3-án elnyerte a pécsi püspöki széket, a hercegprímás 1741. febr. 25én szentelte fel Pozsonyban és 1741. ápr. 9-én iktatták be Pécsett. Baranya és Tolna vármegye főispánjává 1739. dec. 4-én nevezte ki az uralkodó. A főispáni székbe 1740. dec. 4-én iktatták be.

10 Püspök-főispánként szorgalmasan látogatta a megyegyűléseket, pl. 1741 és 1744 között a tíz közgyűlésből heten elnökölt.

51 Püspöksége alatt új erőre kapott Pécs város felszabadulásért folytatott küzdelme, mely során kölcsönösen borsot törtek egymás orra alá. 1738 januárja és 1747 karácsonya között vezetett naplója tanúsága szerint számtalan szertartás részese volt (misét mondott, prédikált, esketett, keresztelt stb.); egyházmegyéjében felszentelt 12 új templomot és 4 kápolnát, elhelyezte 8 templom alapkövét, felújítatta a székesegyházat. 1742-ben kelet felé megnagyobbította a Nesselrode által alapított kórházat. Maradandó alkotása az egyházmegyei papnövelde megalapítása. 1742. jún. 4-én helyezte el az alapkövet és 1746. szept. 4-én szentelte fel az épületet.

52 Blaskovich Iván (1882. jan. 22. Bp. -1967. jan. 31. Pécs), apja Blaskovich István a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, majd a pécsi kir. ítélőtábla első elnöke. Felesége Rihmer Mária. Elemi iskoláit Budapesten, középiskoláit Pécsett, a ciszterci rend gimnáziumában végezte (1891-1899). Másfél évig a pécsi püspöki jogakadémián hallgatott jogot (1899-1901), majd tanulmányait a budapesti tudományegyetemen fejezte be 1903-ban. Államtudományi doktori oklevelet szerzett 1904. jún. 30-án.

53 1903. dec. 22-én közigazgatási gyakornokként lépett Baranya vármegye szolgálatába, 1909. júl. 12-én szolgabíróvá, 1912. júl. 8-án II. osz. aljegyzővé választották, 1918-ban tb. főjegyzőnek nevezték ki. Mint a vármegye egyetlen meg nem szállt területén tartózkodott tb. főjegyzőjét még a sásdi direktórium hatalmazta fel 1919. márc. 31-én, hogy ellássa az alispáni teendőket. 1919. aug. 7-én ő vette át a sásdi direktóriumtól a közigazgatás vezetését. 1919. 50 BML Bvm. kgy. jkv. 135-143/1736, 226-237/1740; Fallenbüchl : Magyarország főispánjai... i. m. 64, 101.; Németh Béla: A török kiűzésétől a szabadságharczig. In: Várady Ferenc (szerk): Baranya múltja és jelenje. 2. köt. Pécs, 1897. 571-582.; Borsy Károly: Pécs püspökei a török idők után. Pécsi Szemle 4, 2001. tavasz. 27-28. 51 Vajda, Marie-Françoise: L' administration comitale en Hongrie sous Marie-Therese: entre absolutisme et dualisme. Etude du comitat de Baranya 1740-1780. Szakdolgozat. Kézirat. Pécs, 2000. XIII. 52 Móró: Berényi... i. m. 53 BML Bvm. alisp. személyi iratai.; Ciszterci rend pécsi gimnáziuma akv. 1891-1899.; Pécsi püspöki jogakadémia akv. 1899-1901.; Lenkei i. m. 41, 96.; Katies i. m. 193— 194.