A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

eladósodást az első világháború okozhatta, mert 1914 és 1920 között 128 kötvényt vásárolt 1089000 korona névértékben, amely teljesen elértéktelenedett.) 47 Évtizedeken át tevékenyen részt vett a megye és város politikai életében. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának, a fontosabb bizottságok választott tagja, 1929-től a vármegyei törvényhatósági bizottság örökös tagja. Több intézmény élén tevékenykedett. Elnöke volt pl. a Baranya Vármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Dunántúli Bank Rt-nek, az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamarának, a Pécs-Baranyai Automobil Clubnak, a Pécs-Baranyai Múzeum Egyesületnek, a Pécs-Baranyavármegyei Közművelődési Egyesületnek. Kitüntetései: Signum laudis, vöröskereszt 2. osztályú díszjelvénye, a „Magyar Vörös Kereszt érdemkeresztje tulajdonosa" (1931).

48 Berényi Zsigmond József, gróf, karancsberényi (1694. szept. 27. Bodok1748. szept. 25. Pécs). Apja Berényi György, anyja divék-újfalusi Ujfalussy Klára grófnő. Heten voltak testvérek. Az esztergomi egyházmegye növendékeként 1711. nov. 25-től a bécsi Pázmáneumban tanult. Tanulmányait a nagyszombati egyetemen folytatta, ahol filozófiai és teológiai vizsgát tett 1714-ben. Innen Rómába ment, 1716. szept. 19-én szubdiakónus lett, 1718. márc. 12-én korengedménnyel pappá szentelték, szept. 4-én teológiai doktorátust szerzett. A mindenkori esztergomi prímások segítségével gyorsan haladt előre az egyházi ranglétrán: 1719-ben kanonokká, 1720. jan. 12-én újvári érseki főesperessé, 1727-ben oldalkanonokká, 1728. jún.-ban mallensisi (mailei) c. püspökké, 1732-ben a pozsonyi káptalan éneklőkanonokává nevezték ki. Az 1732. évi főegyházmegyei egyházlátogatás alkalmával Pécsett is járt.

49 Az 1735. nov. 25-én pécsi püspökké kinevezett Cienfuegos bíboros idős kora miatt nem jöhetett Magyarországra, ezért az uralkodó Berényi Zsigmondot nevezte ki pécsi segédpüspökké (koadjutorrá), és megbízta az egyházmegye kormányzásával. Az uralkodó Baranya és Tolna vármegye főispáni helyettesi teendőinek ellátásával 1736. máj. 2-án Laxenburgban (Cienfuegos főispáni kinevezésével egyidejűleg) bízta meg Berényit. Főispán helyettesnek 47 BML Bvm. árvaszékének ir. 3601/1947. 48 Czeininger i. m. 2001. 26-32, 67-78.; Zsadányi Oszkár-Kussinszky Endre (összeáll.): A felszabadulás aranykönyve. 1921-1931. Pécs, 1931. 129.; Katies Antal (szerk.): Baranya megye és Pécs szab. kir. város közigazgatási almanachja. Pécs, 1933. 193.; Kalotai László (szerk.): Pécs-baranyai ismertető 1934. Pécs, 1934. 288.; BML Bvm. alisp. ált. ir. 2598/1938. MTCN 1906-1936. 49 Móró Mária Anna: Berényi Zsigmond. In: Pécs-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok. Szerk. Odor Imre-Lengvári István. CD-ROM. Pécs, 2003.