A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

tonai akadémia elvégzése után a 6. cs. és kir. huszárezredbe osztották be. Néhány év katonai szolgálat után átvette a Pozsony megyei, majd baranyai uradalmainak vezetését. 1905-ben kezdte politikai pályafutását, amikor a siklósi kerület országgyűlési képviselőjévé választották függetlenségi programmal.

38 A megye újkori főispánjai közül senki sem töltötte be rajta kívül háromszor a főispáni tisztséget. Elsőként 1906. ápr. 23-án nevezte ki az uralkodó Baranya vármegye főispánjává. Tisztségébe az 1906. máj. 14-i közgyűlésen iktatták be, és másnap, máj. 15-én vette át hivatalát Koszits Kamilltól, a főispáni teendők ideiglenes ellátásával megbízott alispántól.

39 A fiatal, jólelkű, kiváló szónoki képességekkel bíró főispán semmiféle közigazgatási ismerettel nem rendelkezett, ezért többször is összeütközésbe került a megye tisztikarával. A küzdelem során fegyelmi eljárást indított Koszits Kamill alispán ellen, és elérte annak nyugdíjaztatását. Az alispán választáskor azonban a törvényhatósági bizottság jelöltjével, Jeszenszky Lajossal szemben Stenge Ferenc főjegyzőt választotta meg.

40 A koalíciós kormányzat bukása után ő is beadta lemondását. Az uralkodó 1910. febr. 12-én kelt legfelsőbb elhatározásával mentette fel állásából. Hivatalát 1910. febr. 16-án adta át Stenge Ferenc alispánnak.

41 1910-ben ismét a siklósi kerületben szerzett országgyűlési mandátumot, az ellenzéki Kossuth párt képviseletében. 1914. aug. 1-én, a világháború kitörésekor bevonult és az orosz fronton, majd a vezérkarnál, később Varsóban teljesített katonai szolgálatot.

42 A Tisza-kormány bukása után újból megbízták a megye kormányzásával, valamint elnyerte a városi főispáni tisztséget is. 1917. júl. 7-én nevezte ki az uralkodó a belügyminiszter előterjesztésére Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánjává. 1917. júl. 23-án vette át Szily Tamástól a Baranya megyei főispáni iratokat és a megyei főispáni hivatalt, valamint Visy Lászlótól a Pécs városi főispáni iratokat és a városi főispáni hivatalt. Júl. 30-án tett esküt: először a megye közgyűlésén foglalta el a főispáni széket, 11 órakor pedig a város közgyűlésén iktatták be. A háborús viszonyok miatt a szokásos díszebéd elmaradt. Főispánsága érdekes átmenetet jelentett a Pécs-baranyai főispánságok történetében. Egy személy állt ugyan a megye és a város főispáni hivatala élén, de a két főispáni hivatalt mégsem egyesítették, hanem külön-külön működött a vármegyeházán, illetve a városházán. Az egyik napot a 38 Czeininger Tamás: Gróf Benyovszky Móric főispán. Abaliget, 2001. 9-33, 113-118. 39 BML Bvm. alisp. ált. ir. 2589/1910.; Bvm. kgy. jkv. 750-760/1906. (máj. 14.); Bvm. főisp. ált. 117/1910. 40 Lenkei i. m. 41-42.; Fischer Béla visszaemlékezései. Közreadja... Visy Zoltán. Pécs, Pécs Története Alapítvány, 2006. 140-141, 144-147.; Czeininger i. m. 36-61. 41 BML Bvm. alisp. ált. ir. 2589/1910.; Bvm. főisp. ált. ir. 117/1910. 42 Czeininger i. m. 67-76.