A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

Párizs.) Osi, jelentős tisztségeket betöltő római katolikus nagybirtokos család sarja, apja Batthyány Antal József (1762-1828), anyja Cäcilie Roggendorf grófnő (1775-1814). Szülei halála után fiatalon anyagi függetlenséghez jutott. Gusztáv (1803-1883) testvérével, aki Angliába költözött, 1837-ben osztoztak meg a családi birtokokon. 1847. nov. 4-én házasságot kötött Keglevich Auguszta grófnővel. A gróf Szapáry Antallal házasságban élő grófnőt csak úgy vehette el, hogy előzőleg Poroszországban elvált férjétől, majd mindketten áttértek a református vallásra, és az új egyházukban kötöttek házasságot Pesten. Ez társadalmi tettnek számított. A grófnő mindvégig kitartott férje mellett, vállalva annak küzdelmes életútját. Házasságukból gyermek nem született. Nagy vagyonának jelentékeny részét jótékony, tudományos és kulturális célokra fordította. 1837-ben alapító tagja lett Bécsben egy magyar nyelvű elemi iskolai tankönyveket kiadó társaságnak. (Kiadásukban 1837-ben jelent meg a Kis számító és 1838-ban a Kis geometria.) Több mint tízezer ezüstforintot áldozott az 1840-ben Bécsben kiadott első magyar nyelvű földgömbre, amellyel ellátták az ország valamennyi tanintézetét. Gusztáv testvérével és Károlyi Lajossal Rohoncon gazdasági tanintézetet alapítottak. Testvérével együtt a Magyar Tudós Társaságnak adományozták nagyapjuk rohonci könyvtárát. A Magyar Gazdasági Egyesület tagjaként 1843-ban pályázatot írt ki a robot és dézsma káros hatását bizonyító művek írására. A 200 arany jutalmon kívül a három díjnyertes munka kiadását is fedezte. Siklóson és Harkányban vendégül látta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1845. évi pécsi gyűlésének résztvevőit. (Pécs város ekkor választotta díszpolgárává.) 100000 forintos alapítványt tett a bicskei csillagvizsgáló létesítésére, 1848-ra el is készült az épület. 1846-ban évjáradékot adott Vörösmarty Mihálynak, amely az önkényuralom idején a költő egyedüli jövedelmét jelentette. 184647-ben bródi kastélyában (Szlavónia) bújtatta Táncsics Mihályt. Felnőtt korában Nagy Károlytól, a jószágkormányzójától tanult meg magyarul és a főrendi liberális ellenzék tagjaként kapcsolódott be a politikába. Az 1839/40-es, az 1843/44-es és az 1847/1848-as országgyűlés felső tábláján társadalmi helyzetéhez viszonyítva szokatlan témakörökben újszerű álláspontot fejtett ki. 1840-ben a vallásszabadságot, a vallások egymás közti egyenlőségét, a szólás- és közlés törvényes szabadságát követelte, bírálta a honosítási gyakorlatot, védelmezte a megyerendszert. 1843-44-ben a szólásszabadság, a reverzálisok eltörlése, a vegyes házasságok védelme, a szabad vallásválasztás, a lelkiismereti szabadság, a horvátországi magyar nemesség, a magyar államnyelv, a szabad királyi városok rendezése, a megyéket ért sérelmek és a büntető törvénykönyv módosítása érdekében emelt szót. Az utolsó rendi országgyűlésen a közteherviselés, a kötelező örökváltság, a vukovár-fiumei vasút megépítése mellett állt ki, és a honosítás, a horvát nyelv, egyetemi oktatás kérdésével is foglalkozott.