Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

PÁLMÁNY BÉLA Batthyány Kázmér gróf és az 1848-as népképviseleti választások

elmozdították. 1850-ben Pesten es. kir. pénzügyi tanácsos lett az adóhiva­talban, amit képviselőtársa, Pálffy János a szemére is vetett. 34 éves korában, „ínlázban" halt meg. 24 A pécsváradi kerületben a vármegye középponti választmánya Perczel Miklóst jelölte, aki a megyei szabadelvűek vezető személyiségei közé tar­tozott és a pesti forradalommal a politikai harcban győzelmet aratott helyi liberálisok a visszahívott pecsovicsok helyett egyik követként őt küldték a pozsonyi diétára. Az 1848. június 20-án tartott választáson mégis egy Hege­dűs Imre nevű ember legyőzte - 1 792:1178 arányú voksolással. A Közlöny szerint Hegedűs megválasztása váratlan volt, politikusi jellemét a megye nem ismerte. Korábban nem vett részt a megyei politikai életben, a választási főhely, Pécsvárad mezőváros főjegyzőjeként dolgozott. Birtoktalan katoli­kus nemes családban született Helesfán, 1814-ben. Pécsett a cisztercieknél végezte a középiskolát, majd a püspöki líceumban a bölcsészetet és a jog- és törvénytudományt abszolválta. 1843-ban szerezte meg az ügyvédi oklevelet. Számos alkalommal szólalt fel és figyelemre méltó javaslatokat tett. Szava­zataival általában a kormányt támogatta, nem tartozott a radikálisok közé. Debrecenbe is követte a törvényhozást, de már nem szólalt fel, „visszahúzó­dott a színpadról", csak a napidíját vette fel. 1850-ben amnesztiát kapott és visszatért Pécsváradra. Az ügyvédi gya­korlatból kizárták, a rendőrség megfigyelte. Úgy ítélték meg, hogy „nagy szájjal agitál és nem jó szellemű". Az 1860-61. évi alkotmányos időszakban nem választották vármegyei tisztre, az országgyűlésbe sem került vissza. 1866-ban a vármegye törvényszéki esküdtje lett. 23 Siklóson és körzetében a jelölés kérdése már a június 20-ra kitűzött válasz­tás előtt három héttel eldőlt. Miután Táncsics Mihály személyére az aktív és passzív választói jogosultság cenzusának teljesítése tisztázódott - városi pol­gárként, mint pesti háztulajdonos, és mint l A teleknyi birtokkal rendelkező gazda is jogosult volt indulni „A nagy számmal egybegyűlt választók közaka­rattal Baranya megyében kebelezett siklósi kerület részéről követül Táncsics Mihályt választván meg, a fentnevezett kerületnek a legközelebbi három évre leendő országgyűlés követéül Táncsics Mihály elnökileg kijelentetett." 26 Megbízólevelét - amely a választási gyűlés jegyzőkönyve volt - Táncsics az országgyűlés első napján bemutatta és rögtön, már július 6-án az igazolt képviselők névsorában szerepelt. Közben Békés mezőváros választóközönsé­ge is megtisztelte bizalmával. Táncsics egy ideig úgy vélte, mindkét mandá­tumot elvállalhatja, amikor azonban jogász képviselőtársai tisztázták ennek 24 Uo. Életrajzát Odor Imre írta. 25 Pálmány i. m. 26 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom