Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

PÁLMÁNY BÉLA Batthyány Kázmér gróf és az 1848-as népképviseleti választások

polgári működését. Debrecenbe is követte a törvényhozást és támogatta a függetlenségi nyilatkozatot, sőt a köztársaságot is.

18 A megyei választások mind a hét kerületben június 20-án, mindenütt rendben, ünnepélyesen és szabályosan mentek végbe. Sajnos, nem maradtak fenn a megyei középponti választmány ülésjegyzőkönyvei, de néhány választás újsághíre említést tesz arról, hogy az előkészítés során a kerületekben jelölteket javasoltak. Néhány megyében a főispán - így Biharban Beöthy Ödön - igyekezett „miniszteriális" azaz kormánypárti jelölteket segíteni a követségre.

19 Feltételezhetően a baranyai főispán is informálta Szemere Bertalan minisztert a választás előkészületeiről és a várható eredményekről, azonban ilyen levél nem bukkant elő. A győztesek azonban mindannyian szabadelvűek és kormánypártiak lettek, ami a főispán és a vármegye első alispánjai - báró Majthényi József - befolyásának tudható be. A bükkösd-szentlőrinci kerületben síkabonyi Angyal Pál (Pécsvárad, 1813 -Pécs, 1867) ellenjelölt nélkül, közfelkiáltással lett megválasztva. A régi Pozsony megyei család birtokait elaprózva, nagyapja és apja is szerény uradalmi tiszttartóként talált megélhetést a több lehetőséget nyújtó Tolnában, illetve Baranyában. Fiatalsága, iskolái nem ismertek, de ügyvédi oklevelet szerzett és a jurátusok közszelleme hatására meggyőződéses liberális lett. O volt a Pesti Hírlap baranyai tudósítója. 1848 előtt a vármegye jegyzői hivatalában kapott állást - kancellista, másod - majd első aljegyző lett, 1848 januárjában szolgabíróvá választották a bükkösdi járásban. Nemes szívű, becsületes embernek ismerte úr és paraszt a megyében. O is végig hűségesen kitartott az országgyűlés és a magyar kormány mellett, Debrecenbe és Szegedre is elkísérve a testületet, álláspontja szerint közel állt a radikálisokhoz.

20 A dárda-baranyavári kerületben id. Madarász József (*1797 körül) Baranya vármegye főjegyzője a Közlöny híre szerint „szinte közakarattal" lett követté választva. Néhányan gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt emlegetve jelöltként „szakadást akartak előidézni", de „a Dárda vidéki nép nem tartotta érdemesnek magát e magas személyhez" (aki fő birtokai körzetének, a sárvári választókerületnek a jelölését fogadta el és lett képviselője). Az idősnek számító férfiú évtizedek óta becsülettel szolgálta a vármegyét. Szülei neve, születési helye és ideje még ismeretlen. Katolikus lévén nem volt köze a Somogy és Fejér megyéi református Madarászokhoz. A pécsi ciszterci gimnáziumban 1806-1812 között végezte el a hat osztályt. Újabb adatunk, hogy a pesti kirá18 Pálmány Béla i. m. 37-40. Aidinger Pál életrajzát Odor Imre foglalta össze, bővítve és javítva Ungár László és Tas Károly rövid és néhol pontatlan összegzéseit a pécsi választásokról. 19 Pálmány Béla i. m. 102. Fleisz János életrajza Beöthy Ödönről stb. 20 Pálmány Béla i.m. 46-48. Életrajzát Odor Imre írta.