Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
PÁLMÁNY BÉLA Batthyány Kázmér gróf és az 1848-as népképviseleti választások
bizodalmas - semmi sem távolabb tőle mint hálátlan ármánykodás - évezred óta." Most, mikor évszázados igazságtalanságokat orvosoltak, amikor tiszta haza és felebaráti szeretetre van szükség, a hálátlanság, gyűlölség, a részérdekek túlcsapása és a tulajdon sértése „bűn a Haza és Nemzet, bűn Isten és ember előtt". Nem az öntudatlan, elámított, felingerelt nép a felelős, hanem akik visszaélnek a nép bizalmával és saját állásukkal. O maga főispáni tisztében rendelkezett a „fenyegető vész" elhárításáról, de kéri a püspököt, maga is intézkedjék, hogy a helyi református papok tartsák távol magukat a „törvénytelen agitatioktul" és a gondjaikra bízott népet a törvények tiszteletére, bizalomra, „imádott hazánk megmentésére" ösztönözzék. Polgár superintendens eleget tett magas rangú híve kérésének és „Szeretett szolgatársaim" címzéssel, a felsőbaranyai egyházmegye lelkészeit körlevélben kereste meg. Magáévá téve gróf Batthyány Kázmér hozzá intézett levelének érvelését kérte paptársait, tartsák távol paptársaikat és a népet a törvényes felsőség iránti engedelmességre buzdítsák. 16 A vizsgálat még tartott, de a népgyűlés küldöttsége már Pestre indult, hogy a Táncsicsot jelöltnek felkérő levelet átadja és meghívja őt választóihoz. Ugyan a mohácsi járási főszolgabíró túlbuzgóan nem engedte őket felszállni a dunai gőzösre, a vármegyei bizottság felmentő és enyhítő állásfoglalása után mégis célhoz értek. Táncsics - emlékirata szerint - habozás nélkül elfogadta az ajánlatot, melyet a siklósi delegáció azzal is nyomatékosított, hogy nem lesz ellenjelöltje. 17 Közben azonban mérsékelt liberális politikai körök ellenjelöltet akartak a népet izgató, veszélyesnek tartott Táncsiccsal szemben felléptetni. Választásuk éppen gróf Batthyány Kázmérra esett, aki Siklós és környéke földesura lévén tekintélyt élvezett a választók körében, népszerű volt a megyében is mint szabadelvű és jótékonykodó főúr. Uradalmi mérnöke, bizonyos Vavrek korteskedni akart mellette. A gróf maga nem fogadta el a jelöltséget, mivel mágnásként és főispánként is tagja volt a felsőtáblának, magas tisztségéről pedig nem kívánt lemondani. Táncsics jelölése ellen azt a két érvet hozták fel, hogy a kerületben nincs birtoka, ezért nem felel meg a választójog vagyoni cenzusának, emellett fogságban volt, vagyis büntetett előéletű. Tarnóczai bíró és a lelkes nagyharsányiak az első ellenérv semlegesítésére l A jobbágytelket írattak örökségként a nevére, a fogságot pedig a nép jogaiért és érdekeiért való kiállása méltatlan büntetésének, jelöltjük érdemének fogták fel. A képviselőválasztásokra Pécsett 1848. június 18-án, a megye hét kerületében június 20-án került sor. Az ország szabadelvű közvéleménye az első népképviseleti választásokat, midőn az addig jogfosztott adózó nép első íz16 Jároli i. m. 434-436. A forrásokat Szatmári Judit levéltáros tárta fel s adta ki. 17 Csizmadia i. m. 129.; Tas i. m. 15.
