Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ÓDOR IMRE A reformkori Baranya politikai arculatának változásai

ráciorok túlnyomó része. 23 A feladat igen nehéznek bizonyult, mivel Batthyá­nynak a tehetséges, a megyei politizálásban komoly gyakorlattal rendelkező főispánhelyettes, Majláth György ügyes taktikájával is meg kellett küzdenie. Az ellenzéki készületekről értesülő Majláth ugyanis mindaddig nem tűzte ki a követválasztás időpontját, míg a konzervatívok nem rendezték soraikat. Mindezt tetézte a követutasításokon tavasz óta dolgozó konzervatív bizott­ság (elnöke maga Scitovszky püspök volt) álláspontja, mely szerint csak a már megvitatott és véglegesített utasítást terjesszék a megválasztandó köve­tek elé, mellyel az ellenzékiek így eleve nem azonosulhattak. Bizonytalanság uralkodott az ellenzéki követjelöltek személyét illetően is. Csak az egyik je­lölt volt biztos, Majthényi József báró személyében. Csak 1847. október 9-re vált véglegessé, hogy a többi, számításba vett személy (Madarász, Grabarits, Barthos) helyett Bésán János báró lesz a másik jelölt. 24 Sokkal tudatosabban járt el a konzervatív tábor, melynek időben kiválasztott jelöltjei Somssich Pál és Scitovszky Márton voltak. A kormánypártiak a korteskedést már szep­temberben megkezdték. A régi, kipróbált módszerekhez folyamodtak, a voks­vásárláshoz és az „etetéshez-itatáshoz". Scitovszky püspök időlegesen még az elődje által alapított nyomdát is kortestanyává alakíttatta. 25 Mindazonáltal a választás sikere - s ezt mindkét fél tudta - Szabadszent­király nemesi mezőváros (mintegy 300 választó, a választók összességének közel [ A-2L) kisnemesi voksainak megszerzésén múlott. A nagy szegénységben élő szentkirályiak kiváltságukon alapuló szavazati joga - az 1819-es szemé­lyenkénti szavazást bevezető helytartótanácsi rendelet óta - a reformkorban, a gyakori követválasztások időszakában ugyancsak jól kamatozott. 26 A kölcsönös előnyökön alapuló, prosperáló üzlet lebonyolítási módja a ko­rabeli leírás jóvoltából a kortársak (s így az utókor) előtt is ismeretes volt. Az előre kialkudott „kortespénzt" a „város ládájába" helyezték, de ha a másik fél többet fizetett, az „előleget" visszaadták. 27 így történt ez 1847 októberében is. A „kormánypárt" egy pillanatra sem engedve ki kezéből a kezdeményezést, idejekorán megvásárolta a szentkirályi szavazatokat. Az ellenzék azonban je­lentős anyagi áldozatokra is készen megkísérelte túllicitálni Majléthék aján­latát. A megye vezetésének kulcspozícióit uraló konzervatívok nem kívánták a szentkirályiak álhatatosságát próbára tenni, s hogy megóvják őket a „kísér­téstől", elzárták a települést a külvilágtól, megakadályozva, hogy az ellenzék 23 Glósz József: Hainer Ignác. Batthyány Kázmér magántitkára 1848-ban. In: A Siklósi Vár- és Múzeum-baráti Kör tudományos emlékülése, (szerk. Perics Péter.) Siklós, 1983. 9. 24 Glósz i. m. 10. 25 Uo. 26 Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt. In: Vej ér Megyei Tör­téneti Évkönyv 7. (szerk. Farkas Gábor.) Székesfehérvár, 1973. 121-140. 27 Kelemen kanonok feljegyzései alapján Németh i. m. 673-674.

Next

/
Oldalképek
Tartalom