Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ÓDOR IMRE A reformkori Baranya politikai arculatának változásai

sen is sokat tett a magyar nyelv népszerűsítéséért, ő volt például az első, aki magyarul szólalt fel az országgyűlés felsőtábláján.

5 A Lyceum-alapítással, továbbá Kajdatsy Antal másodispán (1813-1831), országgyűlési követ váratlan halálával változások sora vette kezdetét Baranyában. Mindenekelőtt közel két évtized múltán 1832. május 7-én tisztújításra gyűltek össze a megye „rendjei". Első alispánná (a magát élemedett kora miatt nem jelöltető Mihálovits József helyére) Végh főispán négy jelöltje közül - nem kis meglepetésre - Siskovics József másodaljegyzőt választották, a másodalispáni tisztet Répásy Leopold (Lipót) nyerte el. Siskovics 1821-ben - örökösödés révén - lett birtokos a Baranya és Somogy vármegye határán fekvő Gödrén. 1815-től ugyan már részese volt a baranyai közéletnek, mivel ekkor nevezte ki a főispán második aljegyzővé. Erről a posztról azonban nem volt szokás a megye alispáni székébe kerülni. Ám gödrei birtokosként, 1830-tól a megye táblabírájaként, és főként „sikeres" házassága révén (felesége Somssich Borbála), gyorsan kiteljesedhetett megyei karrierje. Az 1832-36-os országgyűlésen immáron Baranya vármegye követeként vehetett részt.

6 A követek között népszerű, magának (és megyéjének) tekintélyt kivívó Siskovics pozsonyi tevékenységéről Kölcsey Ferenc is (szatmári követi minőségében) elismerőleg írt naplójában (1833. március l-jén): „...Egyike a legjelesebbeknek és legegyenesebbeknek, minden bizonnyal a baranyai követ Siskovics. Józan fej és bátor szív, nemcsak szép, de páratlan tünemény e vármegyéből.. ."

7 A személye iránti bizalmat az is mutatja, hogy hamarosan ő látta el a Dunántúli kerület jegyzői teendőit. A reformkori Magyarország népességének mintegy 85%-a a nemesi vármegye fennhatósága alá tarozott. A megyék (szám szerint 52) saját területükön az igazgatás és jogszolgáltatás szerteágazó teendőit önkormányzati alapon látták el. Kifelé a megyét azonban csak a „tekintetes nemes vármegye közönsége", a megyei nemesi közgyűlés képviselhette. A közgyűlés, a közvetlen „nemesi demokrácia" intézménye nemcsak a központi hatalom intézkedéseit hajtotta végre, hanem saját területén szabályrendeleteket (statútumokat) alkotott, és bíráskodott is. A megye élén az uralkodó által kinevezett főispán állt, akinek beiktatását kellő külsőségek közepette, a „szomszéd várak" jelenlétében illett tartani. Az ún. választott tisztségviselőket (első-, másodalispán, fő- és alszolgabírák) a 3 évenként tartott tisztújító közgyűlés (sedes restaura5 Borsy Károly: Szepesy Ignác és bibliakiadása. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1986/5. 551-557. 6 Odor Imre: Siskovics József. Baranya vármegye reformkori alispánja. In: Pécs-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok. (CD ROM.) Pécs, 2003. 7 Kölcsey Ferenc: Országgyűlési Napló (s. a. r. Völgyesi Orsolya.) Bp., 2000. 105.