Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ROZS ANDRÁS A siklósi földesúr örökváltság szerződése jobbágyaival

ták, de megszüntetni nem. Az 1847. évi Ellenzéki Nyilatkozat viszont egyértelműen kiállt az ősiség eltörlése, a közteherviselés, a nem nemesek képviselete mellett - egy következetes liberális program keretében. S bár a szabadelvű nemesi politikusok közül is nyilván többen voltak, akik az örökváltság ügyében az önkéntes szolgáltatás-megválthatást tartották saját szemszögükből irányadónak, de mivel e megoldás mellett a konzervatívok exponálták magukat, a liberális nemes politikusok zöme is elfogadta Kossuth Lajos javaslatát az országosan kötelező, állami kárpótlással végrehajtandó örökváltságról. Táncsics Mihály még az ellenzéki liberálisoknál is tovább ment e kérdésben, ő cikkeiben elvetette a kárpótlást is, a jobbágyfelszabadítást a földesurak anyagi kielégítése nélkül képzelte el, mellette a paraszt-polgárok teljes jogegyenlőségét és az általános választójog bevezetését hirdette.

6 A siklósi Batthyány-birtok Baranya megye déli, a Drávához közel fekvő területei a jó minőségű szántókkal, rétekkel és legelőkkel bővelkedő keleti földek - leginkább a bólyi uradalom községeinek határai - és a gyenge terméshozamokat adó kevés szántóval, réttel, inkább vizes, sasos, lápos területtel bíró nyugati földterületek között foglaltak helyet.

7 A siklósi uradalom és a szomszédos uradalmak községeinek népe 1766-ban fellázadt a Mária Terézia által elrendelt úrbéri „rendbeszedések" őket sérelmesen érintő végrehajtása ellen. Az 1767. évi úrbérrendezést követően a földesurak kiépítették majorságaikat. Elsősorban pénz- és termékjáradékot követeltek jobbágyaiktól. Robotra kevésbé volt szükségük, ezért több községükkel szerződést kötöttek a robot pénzzel, egy összegben történő megváltására. A Batthyányak is úrbéri szerződéseket kötöttek jobbágyközségeikkel az 1770-es, 1780-as években. A Mária Terézia-féle úrbéri rendezést követően Siklós község is úrbéri szerződést kötött földesurával, először 1769-ben, majd ezt kiegészítette az 1770., az 1773. és az 1777. évi szerződés.

8 A'földesurak a tervszerű majorsági gazdálkodás bevezetésével egyidejűleg törekedtek a korábban a jobbágyokkal közös használatú legelők kihasítására és a „tilos" erdők elkülönítésére a jobbágyok faizására szánt erdőktől. A jobbágyok erdőélhetési (faizási) jogát szűkítették, erdei állattartásukat is visszaszorították. Az 1836. évi úrbéri törvény alapján a földesurak a közlegelőt elkülönözték a sajátjuktól, maguknak a nagyobb legelőrészt kiha6 Pajkossy i. m. 240-241. 7 Rúzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1111-1848. Bp, 1964. 84-97. 8 BML. IV. 1. i. Baranya vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Úrbéri iratok. Urbáriumok. 14-15. doboz. Siklósi uradalom. 273-297. tétel