Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VELIKY JÁNOS Batthyány Kázmér a Védegylet élén

nyékre" és a „kilátásokra" maga Batthyány Kázmér is utalt, de természetesen még többet tudhatunk meg Kossuthtól. O egy 1845 márciusában Wesselényinek küldött levelében a Védegyletet valamiféle „nyomáscsoportként" írta le, s politikai környezetét a következőképpen rajzolta meg: „A vámok iránt tán még 20 évig is hasztalan veszekedtünk volna a kormánnyal; a Védegyesület következtében meglásd minő furcsa dolgokkal jövend a kormány a jövő országgyűlésre; a házi adónak még évekig ellen állott volna az olygarchia, most a jövő diétán keresztül megy, a kormány már elhatározá kezébe venni a kérdést, nehogy ez is nélküle történjék meg."

30 A Védegyletben az ország anyagi javai feletti alkotmányos ellenőrzés gondolatához modern közgazdasági eszmék kapcsolódtak.

31 A mozgalom szervezői a hagyományos, nemesi ellenzékiségtől eltérően modern vámpolitikai gondolatokat emeltek be. Joggal utaltak arra a tényre, hogy ha a merkantilista eszméket másfél évszázada alkalmazó Habsburg gazdaságpolitikára tekintenek, már nem az a kérdés: az állam beavatkozik-e a gazdasági folyamatokba, hanem az, hogy kinek az érdekében teszi meg. A mozgalom közgazdasági elképzeléseihez kétségtelenül nyújtott támpontokat F. List „Das Nationale System der politischen Ökonomie" című műve, ám az átvétel kétségtelenül nem járt a gazdasági elzárkózás nacionalista gondolatának megjelenésével. Sőt Kossuth minduntalan megerősítette, hogy a gazdasági életben is a „szabadság és biztosság" híve: „E religiomat a statusgazdászat számvető mezején sem tagadom meg", a védvámrendszernek az adott pillanatban csupán kényszerűségből vagyok az embere, mert „a szabad kereskedésé lenni nincsen módomban".

32 O is a liberális állam elvét vallotta, hiszen - mint fejtegette - „a törvényhozás sem könyörületet, sem jótékonyságot nem parancsolhat [...] nem avatkozhatik kényszerítőleg a hanyag gazdának szántás-vetésébe"; „a törvényhozásnak, ha okszerűtlenül nem akar intézkedni - prohibitionalis vámrendszerhez nyúlni nem tanácsos". Az állam a vállalkozások világába nem avatkozhat bele, fejtegette tovább - „Ezek magános polgári kereset ágak, mellyekre kormányoknak leszállni botrány, s a szerepeknek monstruosus össze zavarása - országoljanak ők, ez a hivatásuk, a földművelést, ipart és kereskedést hagyják a polgároknak, s a hol e részben a polgároknak hiány van, ott lépjenek fel segítőleg."

33 Azonban azt ő sem gondolta - teljes összhangban a korszerű közgazdasági doktrínákkal, egészen J. M. Keynes-szel bezárólag -, hogy az állam teljes mértékben háttérben maradhat, hiszen „vannak még is, hogy ahol egy bizonyos iparág lábra nem kaphat, ámbár az országnak javára, vagy legalább di30 Bártfai Szabó i.m. II. 494. 31 Veliky János: Az ipartámogató Kossuth. Századok, 1994. 5. 818-830. 32 Hetilap, 1846. március 10, illetve Magyar Szózatok, 200-202. 33 Magyar Szózatok, 169-170, 201-202. '