Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VELIKY JÁNOS Batthyány Kázmér a Védegylet élén

fr t. éves járadékra változtatták át, amely oly fontossá vált, hogy az önkényuralom idején Vörösmarty egyetlen megélhetési forrása maradt.

4 Batthyány saját útját járó, szuverén személyiség volt. Tóth Lőrinc erre utalva jellemzi így: „Batthyány Kázmér egészséges szellem, mely szobrász szép testben lakott, táplálékot merített érettebb ifjúságában Széchenyi műveiből, Vörösmarty költeményeiből, melyeket könyv nélkül tudott és gyakran idézett".

5 Magánéletében gyakran szembe szegült a társadalom általános normáival, így a katolikus értékrendre épülő feudális szabályokkal. Sokan megdöbbentek, amikor a házasságban élő gróf Keglevich Augusztát kívánta feleségül venni, amelyet csak jó néhány társadalmi (állami és egyházi) norma áttörése révén tudott megvalósítani. A leendő feleség Poroszországban bontotta fel házasságát, majd Pesten mindketten református hitre tértek, és ezután 1847ben új egyházukban kötöttek házasságot. A lépés társadalmi tetté emelkedett, s óriási vihart kavart: a házasságot az udvar nem ismerte el, a társasági életből kizárták őket. A nádori bálokra nem kaptak meghívást, ez viszont az ellenzék szimpátiatüntetését váltotta ki. Jelképesnek tekinthető, hogy a folyamat végére az első felelős kormány igazságügyminisztere, Deák Ferenc tett pontot, elismerve törvényesnek a házasságot.

6 A gazdasági reformok bevezetésében és szükségességének megismertetésében úgyszintén vállalta a példaadó szerepét. Saját birtokain kezdeményezte az úrbériség felszámolását, s 1844-47 között mintegy huszonnégy faluval örökváltságszerződést kötött.

7 Később, az 1848-as nagy változások idején a megváltakozási folyamat mindkét tényezőjének érdekeit szerette volna érvényesíteni: a főrendi házban március 29-én erősen ellenállt a jobbágyfelszabadítás revíziójára tett kísérleteknek, ám a földesurak megfelelő és gyors kármentesítését is szükségesnek tartotta.

8 Mecénálta az úrbériség káros voltával foglalkozó tudományos művek megírását, s ezek közül hármat 1845-ben saját költségén „Robot és dézsma erkölcsi és anyagi, mező- és státusgazdasági tekintetben" címmel megjelentetett. 4 Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. Bp., 1974. Füzes Miklós: Batthyány Kázmér politikai tevékenységének áttekintése. In: Batthyány Kázmér Emlékére (szerk. Füzes Miklós). Siklós, 1981. 8-9. 5 Tóth Lőrinc i.m. 6 Balázs László: Batthyány Kázmér házassága és áttérése. Egyháztörténet, Uj folyam, II. (1959). 1-2. füzet. 9. 7 Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány. I. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve, XXVI. (1981). 135-136. Az örökváltságszerződésekről: Barta István: Korai örökváltságszerződések. Agrártörténeti Szemle, 1961.; illetve Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái. Bp., 1967. 37-38. 8 Tóth Lőrinc i.m. 35.; Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp., 1971. 176.,253-254.