Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
ERDŐDY GÁBOR A Szemere-kormány külügyminisztere
it tekintve a magyar külpolitika és a hadvezetési stratégia talán a szereplők szándékaitól függetlenül, vagy akár véletlenül, meglepően összehangoltan működött. Ha azt tudatosan nem is egyeztették, mégis kiegészítették egymást, és óhajtott sikereiket is csak egy, a szereplők tudatától és szándékaitól akár függetlenül létrejött, és működő rendszer egymást kölcsönösen feltételező alkotóelemeiként érhették el. A diplomáciai manőverek esélyét ugyanis kizárólag a szabadságharc folytatódása, az esetleges katonai sikerek kihasználását pedig mindenekelőtt a sikeres külpolitika teremthette meg. A szegedi koncentráció terve a gyakorlatban valójában az időnyerésre játszó külpolitikai koncepció katonapolitikai stratégiájának felelt meg. A július végére kialakult konstelláció pedig utólag is azt bizonyítja, hogy Kossuthék nem követtek el jóvátehetetlen hibát, amikor Görgey tábornok - Győr elkerülhetetlen feladásáról tájékoztató - jelentése nyomán meghozták ez irányú döntésüket. A Komárom felé nyomuló Habsburg sereg ugyanis a majd Szegedre elérkezőkhöz képest lényegesen jelentősebb létszámmal rendelkezett, és a félelmetesen közeledő - az Alföld északi peremét ekkorra már elérő - cári orosz csapatokkal egyesülve az azonnali megsemmisítéssel fenyegetett. A kelepcéből kitörés tervezetét a túlélés esélye megőrzésének szándéka motiválta és az a remény éltette, hogy az intervenciós szövetségesek széthúzásával esetleg lehetőség nyílhat a végső ütközet kitolására, térben és időben egyaránt. A katonai szempontokon túlmenően az időnyerés pedig egyben további esélyt kínálhatott a nemzetiségekkel történő történelmi jelentőségű megbékélés kimunkálására, valamint a nyugati hatalmak magyar szempontból kedvezőtlen álláspontjának megváltoztatására. A lehetőség formálódását sajátos módon végül az is elősegítette, hogy Görgey a megadott határidőhöz képest jóval lassabban érkezett meg a koncentráció színhelyére. Mindeközben a magyarokkal való összeütközést feltűnően kerülő Paszkevics valódi partnerként viselkedett. Nem az orosz tábornokon múlt, hogy a magyar hadsereg a Habsburgokkal szemben viszonylag kedvezően alakuló Szeged alatti pozícióját nem tudta eredményesen kihasználni. Batthyány augusztus 10-én érkezett Aradra a fel-dunai sereggel, ahol a délelőtti minisztertanácson Szemere Bertalannal közösen számoltak be küldetésük eredménytelenségéről. A megbeszélés során minisztertársa - Horváth Mihály visszaemlékezése szerint - „nemes felindulással nyilvánítá bosszankodását a sértő bánásmód ellen, melynek Görgey részéről ki voltak téve." 83 Jelen volt azon a kormányülésen, amely a korona felajánlásáról döntött a Romanov dinasztia egyik tagja számára, amennyiben a cár hajlandó biztosítani a 48-as törvények megtartását. A részvevők egyetértettek abban, hogy alternatívaként csupán a Függetlenségi Nyilatkozat visszavonása, és Ferenc József 83 Horváth i. m. III. 454.
