Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ERDŐDY GÁBOR A Szemere-kormány külügyminisztere

történő visszatérés alternatíváját. Az elgondolás a britek számára az érdeke­iknek megfelelő rendezésbe történő bekapcsolódás, a Habsburg dinasztiának a magyar trónra való visszatérés lehetőségét körvonalazta. Mindeközben a magyarok számára - cserében a detronizáció (de nem feltétlenül és automa­tikusan a teljes nemzeti szuverenitásról lemondó) visszavonásáért - nem csupán az alkotmányos önrendelkezés megőrzésével, hanem minimálisan az 1848 tavaszán megvalósult gyakorlat továbbfejlesztetett, az áprilisi alkotmány kereteit azonban nem szétfeszítő változatával kecsegtetett. A Batthyány által megfogalmazott javaslat - bár annak átadására felte­hetően már nem kerülhetett sor - tudatosan kapcsolódott az angol közvéle­mény Buda-Pesten is jól ismert módosulásához és nem állt szemben a hivata­los angol álláspont kedvező irányú változásával sem. Július 21-én elmondott alsóházi beszédében Palmerston ugyanis félreérthetetlenné tette: az életerős Habsburg birodalom helyreállítását szorgalmazó London érdekeivel kifeje­zetten ellentétes lenne Magyarország túlzott legyengítése, melynek elkerü­lése érdekében határozottan a magyar-osztrák konfliktus békés rendezését óhajtja. 69 Azt nem tudhatjuk, hogy a nemzetközi események alakulására meghatározó befolyással bíró angol politikus részleteiben milyen megoldás­ra gondolt, kidolgozott részletes elképzelésekkel feltehetően nem is rendel­kezett. Egyértelműen kirajzolódott hozzászólásából azonban az a felismerés, hogy a kívánatos erős Habsburg birodalom az erős Magyarországot nem nélkülözheti, s a jelzett célok elérése érdekében Ausztriára nyomást kell gya­korolni. A London által sürgetett megoldás előmozdítására, a kiegyezési tár­gyalások beindítására pedig konkrét lépéseket is tett, amikor már július 2-án újra Ausztriába indította Joseph Andrew Blackwellt, majd utasította bécsi nagykövetét, Lord Ponsonbyt, hogy hozza Félix Schwarzenberg herceg mi­niszterelnök tudomására, miszerint Anglia szívesen közvetítene az Ausztria és Magyarország közötti konfliktusban. Az egymással párhuzamosan zajló események mozaikköveinek összeillesz­tése azt mutatja, hogy a Batthyány-levél a nyugat-európai, angliai- és magyar­országi folyamatok kölcsönhatásrendszerének részét képezte. A Palmerston idézett aggodalmaival összhangban gondolkodó magyar politikusok az ang­liai pozitív változások bázisán, azokhoz illeszkedően, s a 48-as alaphoz is vis­szatérni kész érdemi kompromisszumkészségüket tolmácsoló kezdeménye­zésükkel kísérletet tettek a bíztató fejlemények alkotó megragadására, felerő­sítésére, s a meginduló folyamatok elmélyítésével, illetve továbblendítésével igyekeztek ügyüknek tartósan kedvező fordulatot biztosítani. 70 Mindezzel 69 Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848-1849-ben. III. Genf, 1872. 71-72. 70 Vö. Kosáry i.m. 270-271.

Next

/
Oldalképek
Tartalom